Koffler sorsa – a Müncheni zsidó kamarazenekar koncertje a Rumbach zsinagógában
A Jewish Chamber Orchestra München a szövegek írójával Stella Lederrel együtt egy kísérletező zenei utazásra indul, amelynek középpontjában a lengyel-zsidó zeneszerző munkássága és élete áll. Józef Koffler művei nagy részben feledésbe merültek, ellentétben Viktor Ullmannal vagy Erwin Schulhoffal, akiknek darabjai az utóbbi években egyre gyakrabban kerülnek előadásra. A Jewish Chamber Orchestra Munich, a Goethe-Institut Budapest és az OMIKE Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület eseményére április 21-én kerül sor a Rumbach zsinagógában.
Fischer Iván és Daniel Grossman
A Koffler Sorsa: A Goldberg-variációk projekt a német emlékezési kultúrát építi be az oktatási programba és köti össze a Józef Koffler zeneszerzőre és zenei hagyatékára való emlékezéssel.
Józef Koffler 1896-ban született Stryjben (Lengyelország, ma Ukrajna). Bécsben tanult zeneszerzést, és igen sikeres volt. 32 éves korában Lembergben az atonális zeneszerzés egyetemi professzora lett. 1941-ben a Wehrmacht kelet-lengyelországi inváziója után Kofflert feleségével együtt letartóztatták, és néhány éves fiával együtt a wieliczkai gettóba hurcolták. A gettó 1943-as feloszlatása után feleségével és kisfiukkal különböző helyeken bujkáltak, de 1944-ben a Gestapo megtalálta őket, és a családot egy ismeretlen falu szélén lelőtték.
Az est Koffler legismertebb művével, az op. 10-es vonóstrióval kezdődik Nicolas Hersh új, kamarazenekari feldolgozásában.
A második műben Jelena Kuljić előadóművész és énekesnő csatlakozik a zenekarhoz, hogy Koffler saját művek komponálásának befejezésével, az elhallgatással foglalkozzon.
A nemzeti szocializmus németországi térnyerése és a sztálini tisztogatások a Szovjetunióban jelentős pszichológiai nyomást jelentettek Józef Koffler számára. Az 1930-as évek közepén abbahagyta a zeneszerzést. Más zeneszerzők műveit dolgozta át, amik közül a Goldberg-variációk feldolgozása a legismertebb.
Ahogy Koffler saját művészi hangja Bach műve mögött eltűnik, úgy fáradozik Jelena Kuljić, hogy megtalálja a haldokló zeneszerző és családja nyelvét. Az előadásban a szöveg töredékekre esik szét, és megszakítja a zenekar által játszott zenét, máskor a pedig a zene elnyomja a szöveget. A Jewish Chamber Orchestra ugyan Koffler partitúráját játssza, de az egyes variációk között új hangszerelések jelennek meg, amelyek lebontják a zenét, üres tereket hoznak létre, és csak egyes hangszerek szólalnak meg. A zenei és irodalmi improvizáció által a kamarazenekar és Jelena Kuljić között egy partitúra változat jön létre, amely megkérdőjelezi a feledést, átérzi egy művész kizárását és meggyilkolását.
Ez az este az emberi és kulturális pusztulásról szól, amelynek középpontjában az a kérdés áll, hogy az emlékezés rituáléi hogyan törhetők át, hogyan érhető el a tényleges emlékezés ami egyben a jelenre irányuló munka.
JELENA KULJIĆ színész és énekes
JEWISH CHAMBER ORCHESTRA MUNICH
DANIEL GROSSMANN karmester
JÓZEF KOFFLER
Sinfonetta ossia Trio op. 10 (1928)
Nicholas Hersh kamarazenekari feldolgozásában
JOHANN SEBASTIAN BACH
Goldberg-Variationen BWV 988
Józef Koffler kamarazenekari feldolgozásában
Helyszín: Rumbach utcai zsinagóga (1074 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 11-13.)
Időpont: Április 21. vasárnap 19.00
