„Knerek az egyetemes és a magyar kultúra szolgálatában”
2013. február 22-én a gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium és Szakközépiskola adott otthont az első „Knerek az egyetemes és a magyar kultúra szolgálatában” konferenciának. A konferencia szervezésében Gyomaendrőd városának önkormányzata, a Kner Imre Gimnázium és Szakközépiskola vezetősége vett részt és a konferencia napjának délelőtti előadói voltak. A Konferencia nagyon szép környezetben a gimnázium épületének előadó termében zajlott, melyet Várfi András polgármester köszöntő gondolataival nyitott meg. A polgármester elmondta; régi adósága Gyomaendrődnek, hogy a Kner család emlékének megőrzését folytonossá tegye. Ez a konferencia lehetőséget ad, hogy a rendelkezésre álló helytörténeti emlékek összekapcsolásával és Gyomaendrőd alázatos emlékezetével kifejezésre juttassa az önkormányzat szándékát.
A polgármesteri köszöntőt „Nyitó gondolatok követték”, melyet Dr. Dénes Zoltán kanonok, egyetemi tanár indított. Köszöntötte a konferencia résztvevői közt a Kner család tagjait, majd a kanonok előadásában megemlékezett a magyarországi zsidóság áldozataira és szívhez szóló példázattal magyarázta az emberi megbánás folyamatát. Egy másik történetben Winkler József plébános puritánságáról beszélt, akinek életében meghatározó momentum volt a deportált zsidó családok emléke és az a tehetetlenség, amely a helyi csendőrséggel szemben akkor uralta a tenni akaró vallási közösségeket. A kanonok úr példázata méltó indító gondolata volt az egész napos eseménynek.
Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök a keresztény-zsidó párbeszéd megerősödéséről és annak fontosságáról szólt. Beszélt arról is, hogy igen jó kapcsolatot ápolnak a helyi, Szegedi Zsidó Hitközséggel, példaként említette a szegedi rabbi Markovics Zsolttal való kitűnő kapcsolatukat.
A köszöntők sorát Horovitz Tamás a Közép-és Kelet Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Egyesületének, valamint a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke folytatta.
Beszédében az elnök megerősítette a Keresztény-zsidó párbeszéd fontosságát és ösztönözte a jelenlevőket arra, hogy hasonló rendezvényekkel, tevékenyen vegyék ki részüket a párbeszéd folytonosságából. Beszélt továbbá arról, hogy a példaképek állítása felelősségteljes feladat és a példaképeink emlékének gondozása még annál is fontosabb. Emlékezni kötelességünk azokra, akik mind a magyarországi zsidóság történelméért és kultúrájáért, mind pedig a magyar történelemért és kultúráért sokat tettek, akár zsidóként, akár más nemzetiségűként… Felismerni a kor legnagyszerűbb gazdasági szakembereként az újítások lehetőségét és az elsők közt megalkotni a munkavállalói biztonságot megalapozó kollektív szerződést, annak a gondolatának igazolása, miszerint alkotni és előbbre jutni a közösség gondolatával lehet.
A nyitó gondolatokat Dr. Bartha Elek tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktorának előadása zárta, melyben kitért a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének munkájára és a tanszék jelenlegi kutatási és oktatási terveire. Elmondta, hogy a néprajz szemlélete által vizsgálni a zsidóságot különleges élmény, hisz annak vallási, nemzetiségi hagyományait összevetni és a Magyarországon élt és élő zsidóság mindennapjait vizsgálni, összetett és szerteágazó feladat.
Dr. Bartha Elek elmondta, hogy az általa vezetett tanszéken az utóbbi években megnőtt a zsidó kultúra, zsidó folklór és hagyomány iránt érdeklődők száma és ennek kapcsán több, a témához kapcsolódó szakdolgozat és tudományos munka született, a tanszék különböző kutatási területein. Ez igény előtérbe kerülésével kapcsolódott be az utóbbi tíz évben a tanszék munkájába Heller Zsolt néprajzkutató is aki a zsidó folklór oktatásával félévente több mint száz egyetemi hallgatót ismertet meg a zsidó hagyományokkal és tárgyi kultúrájával.
A Nyitó gondolatok után Dr. Kovács Béla, a Kner Imre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója méltatta a konferencia szervezőinek, védnökeinek és támogatóinak, előadóinak segítségét és az intézmény alapítványa által alapított Kner Imre díjjal és Kner Imre emlékéremmel tüntette ki őket.
Kner Imre díjat kapott:
Várfi András Gyomaendrőd polgármestere,
Dr. Dénes Zoltán kanonok, egyetemi tanár,
Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök,
Horovitz Tamás, a Közép-és Kelet Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Egyesületének, valamint a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke,
Dr. Bartha Elek tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora,
Dr. Szita Szabolcs MTA doktora, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója.
Kner Imre emlékérmet kapott:
Dr. Erdész Ádám, a Békésmegyei Levéltár igazgatója,
Pécsi Tibor történész, a Holokauszt Emlékközpont Oktatásvezetője,
Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató.
Ezt követően a jelenlevők megkoszorúzták a gimnázium Kner emlékfalát, ahol Dr. Kovács Béla nyugalmazott igazgató mondott beszédet.
A nap programjának második felében Dr. Erdész Ádám, a Békésmegyei Levéltár igazgatója tartott nagyon színvonalas és részletes előadást a Kner család életéről és munkásságáról.
Ezt követően Pécsi Tibor történész, a Holokauszt Emlékközpont Oktatásvezetője beszélt a Holokauszt Emlékközpont munkájáról, majd a bemutatás után a holokauszt oktatásának fontosságáról és annak lokális oktatási lehetőségeiről beszélt a zsúfolásig megtelt előadóban, ahol több mint száz diák, pedagógus és érdeklődő hallgatta.
Az előadások sorát Dr. Czingel Szílvia a Receptes könyv a halál torkából címmel tartott előadást a túlélési stratégiákról a koncentrációs táborokban. A néprajzkutató előadásában magával ragadta közönségét, amely nem tudott észrevételek, reflekciók nélkül elmenni az előadás témájához hozzászólva. Bizonyította ezt, hogy a gimnázium nyugalmazott igazgatója, Dr. Kovács Béla hosszasan méltatta az előadók felkészültségét és témáik részletes, gondos közlését.
Végezetül Dr. Dénes Zoltán kanonok szavai zárták a konferenciát aki megköszönte a résztvevőknek és a nap folyamán nem említett segítőknek (Szonda István néprajzkutató és Heller Zsolt néprajzkutató) a munkáját és utalt a konferencia sikerességére, hiszen a nap folyamán a szervezők meghívást kaptak Horovitz Tamás elnöktől, a Debreceni Zsidó Hitközség évenként megrendezésre kerülő Határon túli Zsidó Hitközségek és Szervezetek találkozójára, ahol a konferenciáról adhatnak számot az érdeklődőknek.
A „Knerek az egyetemes és a magyar kultúra szolgálatában Konferencia” egyedülálló kezdeményezés volt, megmutatva ezzel a magyarországi közéletnek, hogy elődeink érdemeit és emlékét ápolni szükséges hovatartozás és felekezeti tartozás nélkül. A kitűnő szervezés és gondoskodás a konferencia színvonalát meghatározva már a jövőbeni feladatokra készül.
