Kit nem szeretnek a franciák?
Franciaországban a rasszista jellegű cselekmények száma három év csökkenés után tavaly újból emelkedett, miközben a francia társadalom összességében a korábbiaknál toleránsabbá vált – derül ki egy csütörtökön közzétett kormányzati jelentésből.
Párizs
A még a rendőri rasszizmus elleni tüntetéseket megelőzően, márciusban készített tanulmány elsősorban a fekete bőrűek és a romák elleni “számos diszkriminációra” hívja fel a figyelmet, és “a francia társadalom multikulturális gyökereinek tudatosítását”, valamint a “gondolkodás dekolonizációját” szorgalmazza.
Az Emberi jogok nemzeti tanácsának (CNCDH) a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről készített éves jelentése szerint tavaly 5730 kirekesztő cselekményről érkezett adat a minisztériumok statisztikai osztályaitól, ami 11 százalékkal több, mint 2018-ban.
A jelentésben egy 1323 ember megkérdezésével készült felmérés is szerepel, amely szerint a franciák 6 százaléka gondolja azt, hogy egyes fajok magasabb rendűek a többinél, ami jelentős csökkenés az elmúlt években, és 60 százalékuk egyáltalán nem rasszista. Ez utóbbi adat az elmúlt két évtizedben megduplázódott. A franciák 18 százaléka egy vele szemben ülő kérdezőbiztosnak nyíltan elismeri, hogy kicsit vagy inkább rasszista, míg az internetes felmérésekben csak 10 százalékuk állítja magáról ezt.
A tolerancia indexe a franciáknak viszonylag magas: a 100-as skálán 66, ami ugyanakkor egy év alatt egypontos csökkenést jelent. A “korlátozott visszaesés” a jelentés szerint nem kérdőjelezi meg az elmúlt években a tolerancia növekedését, ami összességében 13 pontos 2013 és 2019 között. A kutatók által húsz évvel ezelőtt létrehozott skála a sokszínűség elfogadását és a jogegyenlőség elismerését méri. Legelfogadóbbak a fiatalok, a diplomások, a nagyvárosokban élők, valamint a baloldali és a centrista szavazók.
A toleranciaindex azonban nagyon különböző a kisebbségek szerint: 79-es fokozatú az elfogadottság a fekete bőrűekkel és a zsidókkal szemben, 72-es az észak-afrikai arab országokból származókkal szemben, 60-as a muzulmánokkal, és alig 36-os a romákkal szemben, akik régóta a leginkább megbélyegzett kisebbség.
A franciák 60 százaléka úgy véli, hogy a romák gyakran kizsákmányolják a gyerekeket, és, hogy nem akarnak beilleszkedni a társadalomba. A szakértők ezért egy nemzeti akcióterv kidolgozását javasolják a romákkal szembeni rasszizmus elleni küzdelemhez, amelyet be lehetne illeszteni a már létező rasszizmus, antiszemitizmus és idegengyűlölet elleni programba.
Venczel Katalin/MTI
