Kiosztották a Raoul Wallenberg-díjat

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Települési Önkormányzatok Szövetsége idén is kiosztotta a Raoul Wallenberg-díjat január 19-én.

1945. január 17-én, hetven éve hurcolták el a szovjetek a svéd diplomatát, aki a második világháborúban zsidók tízezreit mentette meg a biztos haláltól. A díjjal az egyesület etikai mércét kíván állítani a társadalom elé. Olyan személyek, illetve szervezetek kaphatják meg, akik életútjukkal példát mutatnak, tevékenységükkel segítik a kirekesztett, előítéletektől sújtott társadalmi csoportokat, küzdenek a rasszista, antiszemita megnyilvánulások ellen.

fejlec_wallenbergegyesulethu

Az idei díjazottak:

Bakay Péter cigánymissziós referens

Bakay Péter evangélikus lelkész, dolgozott családsegítőként, foglalkozott hajléktalanokkal. 2014 óta Sárszentlőrincen él, ahol cigány gyerekeknek szervez bibliaórát, hétvégi tanodát, cigány segítőkkel együtt. Munkáját a környékbeli településeken is végzi, országos szinten is foglalkozik cigánymisszió szervezésével. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen az ő indítványára vezették be a tanrendbe a cigánymisszióval foglalkozó tantárgyat. Csalódások és kudarcok is érik, ennek ellenére vállalja, hogy akár népszerűtlen közegben is felrázza az embereket a közömbösségből, szembesíti őket az ellenségeskedésből fakadó negatív következményekkel.

Durkó Albert pünkösdi lelkipásztor

„A cigányok jelenleg egyfajta gettóban élnek, egy fal választja el őket a társadalomtól. De ezt a falat nemcsak a többségi társadalom építi kívülről, hanem a romák is belülről. Mi abban segítünk nekik, hogy elkezdjék belülről bontani a falat”- ez a Békésen élő lelkipásztor hitvallása. Durkó Albert elkötelezte magát, hogy munkatársaival segíti a halmozottan hátrányos helyzetű roma felnőtteket, fiatalokat és gyerekeket. A lelkipásztor létrehozta a Keresztény cigány Népfőiskolát, szemináriumokat, előadásokat, gyerektáborokat szervez, segíti a helyi gyülekezetet is.

Hosszú Gyula történelemtanár

Kisbéren, Debrecenben, majd Budapesten tanított. A magyar történelem során a diszkriminációt elszenvedő emberek emlékének megőrzésével foglalkozik, kutatja a zsidóság hagyományait, tragédiáit, különleges értékeit, s ezt be is mutatja a fiatalabb nemzedéknek. 2002-ben megírta az Utak a holokauszthoz, történetek a holokausztról című könyvét. Ez a mű egy oktatási csomag része, amely segíti a pedagógusokat, hogy magas szakmai színvonalon tanítsanak a holokausztról, az antiszemitizmusról, morális példát is adjanak a diákoknak. 2014-ben Hosszú Gyula csendes megemlékezést szervezett a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából a budapesti Szabadság téren. Ez a néma kiállás sok ezer embert megérintett.

Baráth Márta történelemtanár

Baráth Márta 27 éve tanít a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Hatalmas tárgyi tudása és szuggesztív tanítási módja nyomán nemzedékek sora ismerte meg a zsidóság történetét, a holokauszt korát, a zsidóság jelenét – tanórákon, versenyeken, kiállításokon és ünnepségeken. Sok diákja vallja, hogy tanítása, a Frankel Leó utcai zsinagógában tett látogatás megváltoztatta addigi véleményét a kérdésről, elfogadóbb lett. Baráth Márta nevéhez kötődik Szolnokon az Auschwitz Album kiállításának megszervezése is.

Vác önkormányzata

Az önkormányzat következetesen dolgozik azon, hogy a város közéletét a békés egymás mellett élés jellemezze. Támogatja a hátrányos helyzetű emberek megélhetését, kiemelten kezeli a különböző nemzetiségek identitásának megőrzését. Az önkormányzat kiemelten segíti a romákat, ezt a szociális ellátásban, a gyerekek felzárkóztatásában és a kultúra megőrzésében teszi. Támogatja a zsidó hagyományok megőrzését, a holokauszt évfordulójáról való megemlékezést is.

Szénási Jonathan Sándor börtönlelkész

A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrahajtási Intézet börtönlelkésze elkötelezetten református, de ugyanakkor előítéletmentesen nyitott: felekezeti hovatartozástól vagy etnikai kötődéstől függetlenül mindenkivel törődik. A baracskai börtönbe ma már tizennégy együttműködési megállapodás keretében járnak be különböző felekezetű lelkészek és missziósok, hogy a fogvatartottakkal foglalkozzanak. Csoportos kimaradás keretében kísér rabokat a csatkai búcsúba, református konferenciára, a Holokauszt Emlékközpontba, a Terror Házába. A börtönlelkész a GeSheR-Híd Vallásközi Kapcsolatok és Kutatások Központ elnöke.

A Raoul Wallenberg Egyesület különdíját kapta a budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 10/A osztálya. Az iskola 10/A osztálya 2014-ben mutatta be a Nemzeti Színházban A halálra táncoltatott lány című táncballadát. A Holokauszt Emlékév keretében az osztály átalakította a művet holokauszt táncballadává. Huszonnégy lány és öt fiú, valamint egy öttagú együttes zenével és tánccal rendkívül szuggesztíven mutatja be a holokauszt szörnyűségeit. A zsidó, cigány és magyar népzene, a drámai erejű tánc magával ragadja a nézőt.

[popup][/popup]