Ki lesz a célpont? – a magyar szélsőjobb a menekültválság után
A nyugat-európai szélsőjobb az elmúlt évtizedekben átalakult. Politikájuk már nem a zsidók, hanem a bevándorlók ellen irányul. Vajon a menekülthullám megváltoztatja a Jobbik stratégiáját is? A nyugat-európai szélsőjobboldali pártokhoz hasonlóan témát váltanak, vagy kitartanak a hagyományos antiszemitizmus mellett?
Erről beszélgettünk Juhász Attila politológussal és Hann Endrével a Medián vezetőjével.
„Az al-Kaida által az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadások 9. évfordulóján, 2010 szeptember 11-én megrendezésre kerülő eseményen többek között Vona Gábor pártelnök, Khaled Naffa, a Magyar-Jordán Baráti Egyesület elnöke és Hegedűs Lóránt lelkész, a HAMASZ elnöke is beszél. Hegedűs egyesülete a Hazafias Magyarok Szövetsége, a szervezetet a köznyelv, az elnök, valamit a rendezvény meghívója is HAMASZ-nak nevezi.” – tudósított pár éve a Magyar-Arab Barátság napjáról az ATV.
A Jobbik újabban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos akcióit is visszafogja. Egy évvel ezelőtt még gyakran hangoztatták a szolidaritásukat a palesztinokkal. Sőt, nem csak a támogatásukat fejezték ki, hanem párhuzamot vonva, metaforikusan is azonosították magukat a palesztin néppel. „Palesztinok leszünk a saját hazánkban” – ismételgették sokszor. Ez a szlogen azonban árulkodó, leleplezi, honnan fúj a szél. Miért pont palesztinok lennének a magyarok a hazájukban, miért nem tibetiek, kurdok, vagy csecsenek? Azért, mert a Jobbikban nem a kínaiakat, a törököket vagy az oroszokat tekintik ellenségnek, hanem a zsidókat. A palesztinokat is elnyomják a zsidók, a magyarokat is – ez az üzenet.
Mivel az egyszerű jobbikost nyilvánvalóan teljes mértékben hidegen hagyja, hogy mi történik a muszlim világban, az arab barátság hangsúlyozása egyértelműen a burkolt zsidózás egyik formáját jelentette az értő hallgatóság körében.
A menekültválság azonban összezavarta a viszonyokat. A szélsőjobboldali párt fél éve nem találja a hangot. A társadalmi előítéletekre előszeretettel rájátszó párt azzal szembesült, hogy a muzulmán menekültek miatt aktivizálódó előítélet szembekerül a korábbi retorikával.
Az ellenségem ellensége
– Az antiszemita-filoszemita megosztottság a jobboldali pártok között nem új dolog. Ha Európát nézzük, már a 70-es években kezdenek megváltozni a szélsőjobboldali pártok: fokozatosan visszaszorul a II. világháború utáni posztfasiszta vonal – amelynek egyik fő jellemzője az antiszemitizmus -, és megjelennek a bevándorlás-ellenes pártok. A nyugat-európai szélsőjobb – az ellenségem ellensége a barátom elvéből kiindulva – a zsidókat szövetségesnek tekinti a radikális iszlámmal szemben. Ennek semmi köze a mostani menekülthullámhoz, ez a folyamat már korábban elindult. A nyugat-európai szélsőjobboldali pártok inkább Izrael mellett állnak és politikájuk fókuszában a bevándorlás kérdése és az iszlám radikalizmus áll. Kelet-Európában teljesen máshogy néznek ki a szélsőjobb pártok, amelyeknél nagyon meghatározó az antiszemita retorika. Olyannyira különböznek a kelet-európai radikális pártok a nyugatiaktól, hogy az Európai Parlamentben a Jobbik képviselői függetlenként kénytelenek politizálni, mert egy frakció sem közösködik velük. A nyugat-európai szélsőjobboldali pártoknak ugyanis hazai választóik előtt lenne vállalhatatlan az antiszemita Jobbikkal szövetséget alkotni – elemzi a helyzetet Juhász Attila politológus.
A Political Capital vezető elemzője emlékeztet, hogy az ügynökvádba keveredett Kovács Béla próbálkozott valamiféle szövetséget létrehozni 2009-ben, ez az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége, amelynek jelenleg csak jobbikos tagja van. (A szövetség eredeti célja az volt, hogy hét országból 25 képviselőt gyűjtsön össze, ez a frakcióalapítás feltétele az európai Parlamentben. Mivel ez nem sikerült, az EP pártként ismeri el a szervezetet és e szerint támogatja. Az unió pénzéből gyakran rendeznek unió-ellenes kampányokat.)
Juhász Attila azt mondja, hogy használt a Jobbik bevándorlás-ellenes retorikát a mostani menekülthullám előtt is, ez leginkább Torockai Lászlóhoz, a határon lévő település, Ásotthalom polgármesteréhez volt köthető. Ezzel párhuzamosan azonban a Jobbik az iszlámmal kapcsolatban pozitív álláspontot képviselt. Ez az a vonal, amit a párt mostanában kezd levetni. Erre utal a fent idézett Facebookra kitett Vona-álláspont.
– A „nyugat halála” diskurzust felváltotta a „meg kell védeni Európát az iszlám radikalizmussal szemben” diskurzus – fogalmaz az elemző, hozzátéve, hogy ez a váltás vélhetően nem fogja a választók fejét összezavarni. Hogy miért nem? A Political Capital elemzői még 2011-ben megvizsgálták, hogy a Magyarországon élő etnikai-származási csoportokkal szemben mekkora az előítéletesség.
A teljes cikk itt olvasható.
