Kétezer éves impozáns középületet tártak fel a jeruzsálemi Siratófal szomszédságában

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle, Külföld

Az egykori jeruzsálemi Szentély megmaradt nyugati támfala, a Siratófal szomszédságában kétezer éves impozáns középületet tártak fel izraeli régészek – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja.

A feltárt terem a jeruzsálemi Siratófal szomszédságában (Fotók: Yaniv Berman/Izraeli Régészeti Hatóság)

A valószínűleg i.sz. 20-30 körül emelt hatalmas épület feltárásáról az Izraeli régészet Hatóság (IAA) és a Siratófal Örökség Alapítvány együtt számolt be a médiának csütörtökön.

Két óriási terem volt a palotában, ahol a régészek szerint a városi tanács tarthatta gyűléseit, és a városba érkező előkelő vendégeket fogadhatták, mielőtt beléptek a Templomhegyre. A két helyiség között egy pazar szökőkút volt, amelynek vize a falba épített magas korinthoszi oszlopokból folyt.

“Kétségtelenül a második Szentély korának (i.e. 6. század végétől i.sz. 70-ig) valaha is feltárt egyik legpompásabb középülete volt a jeruzsálemi Templomhegy falain kívül” – nyilatkozta a feltárást az IAA részéről vezető Slomit Weksler-Bdolach.

Az épület egy részét már Charles Warren brit régész megtalálta a 19. században végzett ásatásai során, de az utóbbi években teljesen feltárták az egykori középületet, és várhatóan a következő hetekben megnyitják a nyilvánosság előtt.

A szakértők szerint néhány fa kanapé is lehetett egykor a termekben, de azok nem élték túl az idő múlását. Az elit körében mindennapos gyakorlat volt a kanapékon, félig fekvő testhelyzetben folytatott lakomázás – erről tanúskodnak a zsidó pészah első esti ünneplésének, a széder estének a rituáléi is, ahol a résztvevők ily módon ettek-ittak akkoriban az egyiptomi szabadulás megünneplésére.

“Még i.sz. 70 előtt jelentősen átalakították a tereket, kettő helyett három részre osztották az épületet, és az egyik helyiségbe egy lépcsős medencét építettek, amelyet rituális fürdőként, mikveként használtak” – közölte Weksler-Bdolach. A zsidó zarándokok csak a rituális merítkezés után léphettek be a Templomhegyre, amelynek környékén számos mikvét tártak már fel.

Néhány évtizeddel az impozáns építmény létrehozása után, i.sz. 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomhegyen lévő zsidó Szentélyt. A város a levert zsidó felkelés után lassan kiürült, és évszázadokra elvesztette jelentőségét – egészen a kereszténység bizánci államvallássá válásáig, amikor Jézus városaként ismét virágzásnak indult az 5. századtól a 7. századi iszlám hódításig.

Dr. Shlomit Weksler-Bdolach, a Nyugati Fal alagút feltárási igazgatója az Izraeli Régészeti Hatóságnál

Az utóbbi években már látogathatóvá tették Jeruzsálem évezredek során föld alá került világának egy részét. Egy korábbi útvonal végigvezet a Siratófal folytatásán az egykori Templomhegy Heródes építette nyugati támfalának teljes hosszában, és az új ásatások során előkerült egykori épületeket is be lehet majd járni egy újabb turistaútvonalon

Egyelőre csak az izraeli kirándulók fedezhetik fel maguknak ezeket az új látványosságokat, de a koronavírus-járvány után remélhetőleg ismét lehetőség lesz a külföldi turisták fogadására, és az egész világ megismerkedhet majd az új feltárásokkal – ígéri a Siratófal Örökség Alapítvány (MTI nyomán)

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]