Kertész Imre Én, a hóhér címmel hagyott hátra befejezetlen regénypróbálkozást

Folytatódik Kertész Imre hagyatékának feldolgozása a Berlini Művészeti Akadémián. Az intézmény Madácsi-Laube Katalint nevezte ki az irodalmi Nobel-díjas magyar író ott őrzött archívumának további kutatására és gondozására.

Madácsi-Laube Katalin felsőfokú tanulmányait magyar-történelem szakon Egerben kezdte, majd germanisztika és történelem szakon a németországi Freiburgban, Göttingenben és Berlinben tanult. A Kertész Imre-archívumban a világhírű Sorstalanság keletkezését, Kertész Imre írói pályájának indulását, annak történeti, irodalomtörténeti kontextusát kutatja – közölte a Berlini Művészeti Akadémia az MTI-vel.

A közlemény felidézi: Kertész Imre 2003-tól volt a Berlini Művészeti Akadémia tagja, archívumát még életében az intézményre hagyta. A gyűjtemény nem csupán publikált műveinek – mint a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért vagy a Felszámolás és a K. dosszié – kéziratát, ezek változatait, valamint jelentős számú beszédének és esszéinek kéziratát tartalmazza, hanem eddig kiadatlan írásokat is. Köztük van befejezetlenül maradt regénypróbálkozása Én, a hóhér címmel, valamint az 1958-tól vezetett munkanaplói is. Terjedelmes levelezése, személyes dokumentumok, fotók, valamint az irodalmi Nobel-díj dokumentációja is része a berlini Kertész Imre-archívumnak, amelyet 2012-ben nyitottak meg az író jelenlétében.

Az akadémia célja a dokumentumegyüttes feltárása a nyilvánosság számára, valamint az együttműködés olyan történeti és irodalomtudományi projektekkel, amelyek Kertész Imre életművével és tanúságtételével foglalkoznak – írják.

Kitérnek arra is: az archívum a Sinn und Form című folyóirat aktuális januári számában a Sorstalanság naplójegyzeteiből közölt egy dokumentumot, valamint a napokban jelent meg a Sprache im technischen Zeitalter folyóirat bővített számaként egy kötet, amelyben a 2018 áprilisában az akadémia által rendezett Kertész Imre-konferencia előadásai olvashatóak.