Kasztner tíz megmentett családja

Kasztner Rezső a Vaada, a cionista Budapesti Segélyező- és Mentőbizottság elnökhelyettese volt. 1944-ben az SS-szel és Adolf Eichmannal, a magyarországi deportálások irányítójával folytatott tárgyalásai eredményeként érte el, hogy fejenként 1000 dollárért cserébe zsidó családok hagyhassák el a Harmadik Birodalom területét. A híres Kasztner-vonat 1944. június 30-ról július elsejére virradó éjjelen hagyta el utasaival a Budapest Rákosrendező pályaudvart. A vonat előbb a bergen-belseni koncentrációs táborba vitte a menekülteket, akik onnan jutottak el a biztonságot jelentő, semleges Svájcba. Kasztner Rezsőt később sok bírálat érte, hogy kollaborált a nácikkal. 1957-ben emiatt gyilkolta meg őt Izraelben egy cionista paramilitáris földalatti szervezet aktivistája.

A Budapest Főváros Levéltárának aulájában (1139 Budapest, Teve u. 3-5.) ingyenesen megtekinthető kiállítás nem a vitatott szerepű Kasztner Rezsőre, hanem a megmentett családokra koncentrál. Tíz család életét ismerhetik meg az érdeklődők. Megtudhatjuk, hogyan éltek a háború előtt, hogyan törte ketté sokuk életét a holokauszt, és mit jelentett számukra a menekülés lehetősége. A kiállításhoz értékes anyagokat szolgáltatott a zürichi Jelenkortörténeti Levéltár, amelynek anyagában megtalálhatók a Kasztner-vonattal Svájcba került magyar zsidók iratai is.

A kiállításon a családok történetét levéltári források, magánszemélyektől gyűjtött fotók, iratok, levelek, visszaemlékezések, naplók alapján ismerhetjük meg. A kiállítás például bemutatja az 1944-ben 32 éves Gádor László és a 23 éves Donáth Blanka történetét. Ők 1945 augusztusában visszatértek Svájcból Magyarországra. Gádor László a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársaként tevékenykedett, a Gazdasági és Műszaki Akadémián tanított, felesége, Donáth Blanka pedig hosszú, sikeres karriert futott be mint a neveléspszichológia doktora. Ha 1944-ben Magyarországon maradtak volna, kitéve a munkaszolgálatnak, a nyilas atrocitásoknak, a gettósításnak, Budapest ostromának, talán nem érik meg a háború végét.

A tavaly megnyílt kiállítás bővített anyaga megtalálható a Lukács Anikó szerkesztésében készült Budapest–Bergen-Belsen–Svájc: a Kasztner-vonat fővárosi utasai című kötetben is. A kiállítás és a kötet is cáfolja azt a közkeletű nézetet, hogy a Kasztner-vonatra csak vagyonos, befolyásos és híres zsidó családok tagjai kerülhettek. Az utasok között szép számmal voltak kevésbé tehetős emberek is, akiknek a története nem, vagy csak kevéssé dokumentált.