Kaddis és Pészahi zsoltár – a Pannon Filharmonikusok előadásában
“80 éve tetőzött a 20. század történelmének drámai tragédiája, a holokauszt. Máig értetlenül és sokszor némán állunk az előtt, hogy a felvilágosult Európában ez hogyan történhetett meg. De nem néma a zsidó hagyomány, ahol a kaddis-gyászének szövege évezredek óta kíséri a gyász időszakát, és a veszteség ellenére felemelően bízza Isten jóságára a holtakat. És nem maradt néma a művészet sem, hiszen többen is feldolgozták ezt a szöveget. Ezen a koncerten ilyen művekkel emlékezünk, gyászolunk és vigasztalódunk” – fogalmaz a Pannon Filharmonikusok koncertjének beharangozója.
“A családokat, így közösségeket is érintő közös traumáink generációkon átívelő hatása elkerülhetetlen. Az örökölt egyéni sorsok a kollektív veszteségekben is összefonódnak. A holokauszt 80 éves évfordulóján a Pannon Filharmonikusok a zene emlékezetőrző és érzelemkioldó hatását hívja segítségül egy-egy nagy horderejű mű előadásával Budapesten a Müpában és Pécsett a Kodály Központban.
Szeretnénk tájékoztatni fővárosi közönségünket, hogy Pécsett, a Kodály Központban a koncertet olyan kísérőprogramokkal egészítettük ki, melyek rámutatnak a holokausztot elszenvedők, elkövetők és elhallgatók közös tragédiájára. A sok millió embert érintő örökség mindannyiunkban bennünk él, és rajtunk áll, hogy az azt kiváltó okok ellen teszünk-e ma is. A kísérőprogramokat 18.00 órától dr. Schweitzer Gábor előadása vezeti be, mely a Pécsről elhurcolt négyezer ember mai napig ható hiányát mutatja meg „Boldog vagyok, hogy (…) itt lakhatom a kedves szép Mecsekaljában.” – Pillanatképek a pécsi zsidóság múltjából címmel. Az előadásról felvétel készül, és a zenekar egy későbbi időpontban megosztja a közösségi médiacsatornáin, így a budapesti hangverseny résztvevői is meg tudják nézni azt.
A zenekar kezdeményezésére a koncert napján a pécsi művésztárs, az 1897-ben született Mangold Rezső zenetanár, karnagy, zeneszerző botlatókövének elhelyezésére kerül sor az 1944-es lakcíme előtti járdán, a zeneiskolával szemben, a Rákóczi út 59-es szám előtt. Mangold Rezső zenei tanulmányait Pécsett, Budapesten és Párizsban végezte. 1933 áprilisában az izraelita hitközség elöljárósága őt bízta meg a templomi énekkar irányításával, ezt megelőzően öt éven át a pécsi MÁV zenekart vezette. Feleségével együtt 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol megölték őket. Günter Demnig német képzőművész kezdeményezésére az áldozatok utolsó ismert, szabadon választott lakóhelyének bejárata előtt is botlatókövek állítanak majd meg, emlékeztetve minket rájuk és egyben mindazokra, akiket elhurcoltak és akik sosem tértek vissza.
A koncert napján a Kodály Központban a holland Anne Frank Alapítvány magyar nyelvű vándorkiállítását nyitja meg Ronald Leopold igazgató 17.30 órakor. A kiállítás két héten át lesz látható, tárlatvezetéssel. A holokausztban 15 évesen elhunyt Anne Frank naplóját több mint 70 nyelvre fordították le, neve világszerte a remény, a „minden nehézség ellenére élni akarás” szimbóluma lett. Élettörténete széles réteget szólít meg, a család rejtekhelyén kialakított múzeumot évente több mint egy millió látogató keresi fel. A zsidó temetkezési szokásokban minden az életről és a túlélésről szól. Sok helyen a zsidó temetőket az „Élet háza” elnevezéssel illetik: a halálban is az életet igenlik. A kiállítás épp ezért a történeti megemlékezés mellett az élet sokszínűségéről szól: Anne és a Frank család német-zsidó-holland identitását mutatja be, kortárs tablóin rávilágítva arra, hogy mindannyian összetett identitással bírunk, és a saját magunk és a másik tisztelete elengedhetetlen ahhoz, hogy ítélkezés nélkül éljünk, egymás életének tüzét táplálva és nem kioltva.
Kaddis
Krzysztof Penderecki: Kaddis
Erich Wolfgang Korngold: Pészahi zsoltár
Leonard Bernstein: III. „Kaddis” szimfónia
Izabela Matula – szoprán
Molnár Ágnes – szoprán
N. N. – szoprán
Valentin Dubovskoy – tenor
Nemzeti Énekkar – (karig.: Somos János Csaba)
Cantemus Fiúkórus Nyíregyháza (karig.: Szabó Soma)
Mácsai Pál – narrátor
Az est háziasszonya – Seres Gerda
Vezényel: Kesselyák Gergely
