Jair Lapid portréja

Showmannek, program nélküli politikai ügyeskedőnek tartják Jair Lapidot, akire mégis izraeliek tömege szavazott a mostani választáson. Lapid, aki az izraeli politika következő éveire rányomhatja bélyegét, apja örökségét cipeli a hátán. Tomi Lapid az újlipóti gettóból jutott a fiatal Izrael politikai és közéleti csúcsaira.

Jair Lapid pártja minden várakozást felülmúlva második helyen végzett az izraeli előrehozott választásokon. Miután a törvényhozásban patthelyzet alakult ki, az sem zárható ki teljesen, hogy Simon Peresz államfő az egykori műsorvezetőt kéri fel kormányalakításra.

Jair Lapidot mindenki ismeri Izraelben. Noha nem mint politikust, hanem mint televíziós műsorvezetőt, illetve az egyik legolvasottabb helyi lap újságíróját. A parlamenti választások magyar származású meglepetésembere, a koalíciós tárgyalások potenciális királycsinálója azonban még így is zöldfülűnek számít a politikában.

A 49 éves jóvágású és mosolygós Lapid egészen tavalyi felmondásáig egy népszerű péntek esti talkshow házigazdája volt. Közben a Jediót Ahronót című napilapban megjelent írásai olyan felkapott közel-keleti témákat dolgoztak fel, mint a politikai korrupció, a társadalmi igazságtalanság, vagy éppen az ultra-ortodox zsidók katonai szolgálat alóli felmentése.

Egy évvel ezelőtt azonban, minden addigi sikere ellenére Lapid bejelentette: felhagy az újságírással, és új pártot alapít, amely a jelenlegi politikai elit megdöntésére törekszik. Bár a Jes Atid (Van Jövő) névre keresztelt liberális alakulat az izraeli politikai paletta közepére pozicionálta magát, szakértők szerint európai mércével mérve inkább jobboldalinak számít.

Győzött a valóságshow

A párt programjában egyebek mellett olyan hangzatos ígéretek szerepelnek, mint a politikai rendszer átalakítása, az oktatás reformja, az egyenlő közteherviselés, az ortodox zsidók katonai szolgálatának visszaállítása, valamint a kisvállalkozások és a középosztály felkarolása. Ahogy maga Jair Lapid fogalmazott hívei előtt: a Jes Atid a „normális” középosztályt képviseli.

A kampány során Lapid igyekezett távol tartani magát a külpolitika, valamint az izraeli-palesztin béketárgyalások kérdésétől. Beszédeiben többnyire homályos utalásokat tett csak arra, hogy folytatni kéne a tárgyalásokat, noha Jeruzsálem felosztását ő sem tartotta jó ötletnek. Ez a hozzáállás pedig szimpatikus lehetett a béketárgyalásokba belefásult, gazdasági témákra fogékonyabb izraeli választóknak.

Yossi Verter, a Háárec újságírója ezzel szemben úgy látja: „Jair Lapid győzelme inkább a modern politika győzelme volt, amely a világhálón és a valóságshow-kon alapul. Bár kétségtelenül kedves és jószándékú fickó, Lapid tapasztalata éppen egy műsorvezető szerepére elegendő”, ami azonban Verter szerint egy csapásra megváltozhat, „amint a kabinet tagjaként olyan hírszerzési anyagokat olvasgat majd, amikről nem is tudta, hogy léteznek”.

A magyar örökség

Megfigyelők szerint ugyanakkor Lapid sikere politikai örökségének is köszönhető. A 49 éves politikus édesapja ugyanis a vajdasági magyar zsidó családból származó 2008-ban elhunyt politikus-újságíró, Tomi Lapid. Az idősebb Lapid ismert újságíró, tévés közszereplő volt, aki az azóta feloszlott liberális párt, a Sinui vezetéséig, majd a Saron-kabinet igazságügyi miniszterségéig vitte. Visszavonulása után haláláig pedig a jeruzsálemi holokauszt-emlékközpont, a Jad Vasem vezetője volt. Felesége, Shulamit Lapid Izrael egyik legismertebb kortárs írója.

Tomi Lapid egész életében egy szekuláris Izraelért küzdött, de nem riadt vissza attól sem, ha a saját kormányát kellett kritizálnia. Amikor az izraeli hadsereg palesztin otthonokat rombolt le a Gázai övezetben, az idősebb Lapid egy a romok között gyógyszert keresgélő arab nőről úgy fogalmazott: „ez a kép engem a nagymamámra emlékeztet, aki a holokausztban pusztult el”.

Lapid Újvidéken született Lampel Tamás néven, majd gyermekként édesanyjával Budapesten bujkálva, az újlipótvárosi gettóban élte túl a vészkorszakot, míg apja egy haláltáborban pusztult el. Saját bevallása szerint ekkor értette meg, hogy kell egy hely a világon a számára is. „Amikor 13 éves koromban itt voltam, Pesten a gettóban, ha létezett volna Izrael állama, akkor nem lettem volna itt sárga csillaggal a gettóban. Ez az, amit Izrael jelent” – mondta az ATV-nek adott egyik utolsó interjújában.

Jair volt az, aki megírta apja emlékiratait, ráadásul egyes szám első személyben, apja nevében. A magyar nyelven Síron túli emlékeim címen megjelent könyvből Lapid kalandos életének és az általa is alakított izraeli politikának számos, nem csak pozitív epizódjára fény derül, és ezeken keresztül Izrael első évtizedei is megismerhetőek.

Kerülte az ellenállást

Fiának, Jair Lapidnak ugyanakkor sokat kell még letennie az asztalra ahhoz, hogy tényleg apja nyomdokaiba léphessen. Pártja, a Jes Atid választásokat megelőző három hónapos kampányáról Aluf Benn, aHáárec főszerkesztője azt írta: „Lapid sikeresen igazította politikai üzeneteit a választók különféle igényeihez. Tehát bevált a minél kevesebb ellenállás stratégiája”.

Dimi Reider, a +972 néven ismert blog szerzője megjegyezte, a választások meglepetésembere a kampány során „távolról került minden olyan témát, ami egy kicsit is ellentmondásos lehetett volna”. Végül hozzátette, az újságíróból lett politikus szerinte végletekig kockázatkerülő, ráadásul „sem politikai programja, sem pedig víziója nincsen a jövőt illetően”.

Ennek valamelyest ellentmond, hogy kedden minden hatodik izraeli Lapidra szavazott az előrehozott választásokon, amivel a felelősséget is magára vállalta azért, hogy a másfél éve a szociális igazságtalanságok miatt elégedetlenkedő tömegeket valahogy megnyugtassa. Emiatt az új Kneszet legnagyobb pártjának vezetője, Benjámin Netanjahu is kénytelen lesz bevenni őt a koalíciós kormányba.

Lapid két választása

Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek, Lapid nem fogja könnyen adni magát, mivel biztosítékot szeretne arra, hogy az új kabinet komolyan is veszi a társadalmi-gazdasági reformokat. Erről kedd este azt mondta: „Remélem, hogy sikerül jobbá tennem a dolgokat. Az elmúlt harminc év a jobb és a bal harcáról szólt. Mi most középről változtathatunk: a sorkatonaság, az oktatás, a lakhatás és a középosztály problémáinak megoldásával”.

A Netanjahu nagykoalíciójához való csatlakozás azonban nem az egyetlen lehetőség Jair Lapid számára a következő néhány hétben, ami minden kétséget kizáróan a potenciális partnerek meggyőzésével fog telni – mutattak rá a szakértők. Az egyik legolvasottabb izraeli napilap, a Maariv újságírója szerint a Jes Atid vezetőjének legalább két lehetősége van.

„Egyrészt csatlakozhat a koalíciós kormányhoz, amivel feladhatja saját, illetve az ország céljait és érdekeit… másrészt magára vállalhatja az ellenzéki vezető szerepét, és így harcolhat Netanjahu ellen, reménykedve a kormányfő bukásában… Hatalmas felelősség ez egy olyan embernek a vállán, aki másfél éve még csak egy tévés műsorvezető volt” – fogalmazott Salom Jerusalmi szerdán.

A BBC tudósítása szerint egyelőre úgy tűnik, Lapid az előbbit, vagyis a koalíció valamilyen formáját fogja választani. A politikus ugyanis szerdán este kijelentette, hogy nem fog semmilyen politikai blokkhoz csatlakozni, ami arra szövetkezik, hogy megakadályozza Netanjahu kormányalakítását. „A választás üzenete egyértelmű: muszáj együtt dolgoznunk” – mondta Lapid. Az MTI szerint a Netanjahu-ellenesektől való elhatárolódását azzal is indokolta, hogy nem hajlandó együttműködni egy arab képviselőnővel, aki rajta volt a Mavi Marmara török hajón, amelyik 2010-ben megpróbálta áttörni a Gázai övezet körüli izraeli blokádot. A hajó elleni izraeli kommandósakcióban kilenc török állampolgár életét vesztette.

 

A teljes cikk itt olvasható.