Izraeli rokon tiltakozik Szenes Hanna magyar ünneplése ellen

Szenes Hanna unokaöccse, Eitan Szenes felháborodásának adott hangot, hogy az izraeli kormány bevonta a magyar ejtőernyősöket is a centenáriumi ünnepségbe.

Mint ismeretes Szlovéniában izraeli ejtőernyősök emlékugrást terveztek, és Magyarországon is emlékező események zajlanak.

Ez sérti a családját – fogalmazott Eitan Szenes – adja hírül a The Jerusalem Post nyomán a Klubrádió.

“Nem gondolom, hogy akik meggyilkolták a nagynénémet, azoknak jogukban áll ünnepelni születésének 100. évfordulóját. Nemzeti hőst akarnak belőle csinálni most Magyarországon, ami számomra illúziórombolás és roppant bántó” – fogalmazott.

2007-ben Eitan már tiltakozott, hogy a sírkövét is hozzák el Magyarországról, mert jobb az ő emlékét Izraelbe őrizni. Szenes Hanna –mint fogalmazott, kötelező tananyag Izraelben, Magyarországon viszont nem, ahol alig ismerik őt.

*

Az ejtőernyős ugrás közben meg is történt, izraeli,  magyar, szlovéniai, horvát és angol ejtőernyősök részvételével, és a delegáció a héten bejárja Szenes Hanna egykori útját, rabságának színhelyeit és megemlékező eseményeken vesznek részt.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, a Keren Hayesod és a Mensch Alapítvány által szervezett Szenes Hanna rendezvénysorozat nyitó eseményére ma kerül sor a Stefánia Palota, Honvéd Kulturális Központban.

Tegnap hivatalosan is megnyitották a felújított Szenes Hanna emlékházat az izraeli Szdot Jámban. Minderről Magyarország Tel-Avivi Nagykövetségének facebook posztjából értesülhetett a nyilvánosság.

Az ünnepi eseményen, amelyen örömmel vett részt Benkő Levente nagykövet is, beszédet mondott Isaac Herzog, Izrael nemrég hivatalba lépett elnöke, Szenes Hanna élő családtagjai és több, az idén száz esztendeje Budapesten született izraeli hősnő emlékét ápoló intézmény vezetője is. Szenes Hanna emléke örökké legyen áldott! – fogalmaz a nagykövetség posztja.

*

Szenes Hanna – a népszerű humorista és színpadi szerző, Szenes Béla lánya – 1921-ben született Budapesten. A református Baár Madas Gimnáziumban, melynek Áprily Lajos volt az igazgatója, Ravasz Boriska osztályába járt. Érettségi után 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába / Erec Izraelbe.

Verseket írt, a Nahalal mezőgazdasági iskolába járt, a Szdot Jam kibucban dolgozott, majd csatlakozott a Hagana fegyveres önvédelmi mozgalomhoz, a későbbi izraeli hadsereg elődjéhez.

1943-ban – ahogy Hanna naplójában írta – elhatározta, hogy Magyarországról segít “kimenteni a veszélyben lévő zsidóságot”, köztük Budapesten élő édesanyját.

1944 januárjában angol katonaként egyiptomi kiképzésre indult, majd 1944 márciusában a jugoszláviai partizánok által ellenőrzött területen dobták le két másik ejtőernyőstársával együtt.

1944 júniusában a magyar határ átlépésekor a magyar hatóságok azonnal letartóztatták. Budapesten a Gestapo fogságába, majd a Szálasi-puccs után a Margit körúti fegyházba került. Katonai bíróság elé állították, majd 1944. november 7-én ítélethirdetés nélkül a magyar hatóságok kivégezték.

Szenes Hanna holttestét az izraeli hatóságok még 1950-ben kivitették Magyarországról, majd a jeruzsálemi Herzl-hegyen, a hősök sírkertjében állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomra.