Izraeli patthelyzet a választás előtt
Ismét patthelyzetet jeleznek Izraelben a felmérések két héttel a március 2-ra kiírt parlamenti választások előtt, és egyre több szó esik egy lehetséges negyedik voksolásról – jelentette az izraeli közszolgálati rádió szerdán.
 Az ellenzéket vezető Ganz, Netanjahu kormányfő és Reuven Rivlin államelnök |
|
| A rádióban megszólaltatott közvéleménykutató szerint alig mutatkozott elmozdulás a pártok támogatottságában a szeptember közepi választások óta, az emberek ha meg is változtatták pártpreferenciájukat, nem mozdultak ki a jobboldali-vallásos vagy a centrista és baloldali pártokból létrejött tömbből, ezek támogatottsága szinte állandó.
A Jediót Ahronót című újság honlapján, a yneten közölt – a valós 120 képviselői helyet hárommal meghaladó – becslésben 36 parlamenti hellyel a centrista ellenzéki Kék-fehér pártot mérték a legnagyobbnak. Őket 33 képviselővel a Likud, majd az arab pártok közös listája követte 14 hellyel. Kilencet jeleztek a baloldali pártszövetségnek, nyolcat Avigdor Liberman jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk pártjának, valamint a keleti származású vallásosokat képviselő Sasz és az askenázi ultraortodoxokat megjelenítő Tóra Zsidóságának. Náluk eggyel kapott kevesebbet a kutatóktól a Jobbra, vagyis Jamina nevű, a Likudtól jobbra álló párt. A rádióban ismertetett közvélemény-kutatásban három szavazói csoportot különítettek el. Az elsők a “focisták”, akik ugyanúgy ragaszkodnak pártjukhoz, ahogy egy-egy focicsapat szurkolótábora ragaszkodik kedvencéhez, akár vesztésre, akár nyerésre áll, gyakran több generáción át. Számukra identitásuk része lett egy adott párthoz tartozás. A második csoport az “okostelefonosok”, akik arra szavaznak, aki többet ígér nekik, és készek megváltoztatni voksukat, ha egy másik párt előnyösebb ajánlattal jelentkezik, akárcsak a szolgáltatójukat gyakran kedvezőbbre cserélő okostelefon-tulajdonosok. A harmadik csoport pedig úgy viselkedik, mint a valóságshow-k szavazóközönsége: ők az utolsó pillanatig kivárnak, és a jövendő győztes mellé próbálnak állni. Ez az utolsó pillanat nagyjából a választások előtti két hét, ilyenkor jelentkezik az a “momentum”, amellyel ennek a csoportnak a szavazóit meg lehet ragadni. Az előző két választáson – tavaly áprilisban és szeptemberben – patthelyzet alakult ki a baloldali és a jobboldali tábor között. Egyikük sem tudott kormányt alakítani, viszont képesek voltak megakadályozni a másik oldalt a kormányalakításban. Szakértők szerint ezúttal is ilyen eredmény várható, de jelentősen befolyásolhatja a voksolás kimenetelét a választási részvétel, hogy melyik izraeli tábor lesz képes inkább mozgósítani szavazóit a választások napján. A szavazási kedv a baloldalon hagyományosan mintegy 10 százalékkal magasabb, viszont ők kevesebben vannak. (Shiri Zsuzsa, MTI) |
