Izraeli magyarok a választásról

Benjamin, szoftver mérnök, 9 éve él Izraelben

Kire szavaztál, ha nem titok?

A HaBait HaYehudi-ra, a Nemzeti vallásos párt utódjára.

Szerinted, mik az Izrael előtt álló kihívások?

Jelenleg több nagy kihívással néz szembe az ország. A külső kihívásokat mindenki ismeri. Irán és az iszlám fundamentalizmus állandó veszélyt jelent az ország lakosságára, mind itt, mind a diaszpórában. Emellett a palesztin kérdés is sok problémát okoz, legfőképpen a nemzetközi porondon. A belső kihívások sem sokkal könnyebbek. A megélhetés nagyon költséges (lakhatás, rezsi stb.) annak ellenére hogy a gazdasági mutatók nagyon jók. A társadalmi integráció is még mindig komoly problémát jelent. Az ultraortodox és az arab szektor is elmarad a munkaerőpiacon, és ez komoly szegénységhez vezet.

Az a párt, amelyikre szavaztál, hogy oldaná meg ezeket a problémákat?

A kül- és biztonságpolitikában a Bait HaYehudi kemény álláspontot képvisel, mely szerint a palesztinoknak nem hagyná, hogy saját államot alapítsanak, és megvédené Izrael határait. Nem hajlandó kivonulni a Jordán folyó nyugati partjáról. Ennek két oka is van. Az egyik elvi: a Jordán folyó nyugati partja is “Erec Jiszráel” része. A másik praktikus: Izrael államának védhető határokra van szüksége és el kell távolítania a potenciális ellenségeit az ország gazdasági ütőerétől. A belpolitikában a Bait HaYehudi már az előző kormányban is bebizonyította, hogy gazdasági versenyhelyzet teremtésével sikeresen lehet csökkenteni az árakat, még akkor is hogyha ez azzal jár hogy a belső termelőknek külső ellenfelekkel kell árversenyt vívniuk. Szintén ez a párt volt az, amelyik komolyan elősegítette az ultraortodoxok besorozásáról szóló törvényt, illetve mind az arab, mind az ultraortodox szektorok munkaerőpiaci integrálását.

Mi a véleményed a választásokról, a kampányokról?

Túl korán jött a választás, még két évet sem működött az előző kormány. Szerintem felesleges volt. Valahol haragszom azokra a pártokra és személyekre, akik miatt a választásokat előre kellett hozni. A kampány nehéz volt. Nagyon megosztó. Azt hiszem hogy a Bait HaYehudi-nak sikerült nagyjából tisztán kijönnie belőle. Nem dobáltak sarat ellentétben sok más párttal.

Mi a véleményed a választások eredményéről?

Nem meglepő. Ma a legtöbb választópolgár nem tud más miniszterelnököt elképzelni mint Benjamin Netanjahut. Én személy szerint már nem támogatom őt, de baloldali kormányt nem akartam volna. A baloldal most már lassan 15 éve nem tudja megszólítani a centrum választóit. A nép már a második intifáda alatt elvesztette a hitét a békefolyamatban. A baloldali pártokban megjelenő anticionista jelszavak szintén elriasztanak sok szavazót. Bár sokáig úgy akarták beállítani, hogy lehetséges egy baloldali kormány, valójában az eredmény szinte az elejétől borítékolható volt.

Hogyan látod a közeljövőt, merre halad Izrael?

Azt hiszem a közeljövő nagyon nehéz lesz. Külpolitikailag nagyon sok fog múlni Irán és az Iszlám Állam terjeszkedésén. Ez túlmutat a régión és fontos lesz, hogy Izraelre milyen szerep jut majd, illetve hogy a palesztinok hogyan fogják kezelni ezeket a külső hatásokat. A jelenlegi amerikai kormányzat nagyon gyenge és lassan elveszti a hitelét minden oldalon. Belpolitikailag sajnos egyelőre borúlátó vagyok. Úgy tűnik, hogy az új kormányban túl sok „régi motoros” lesz, akik nehezíteni fogják a reformokat. Ezzel együtt bízom abban, hogy a társadalom képes lesz magától pozitív változásokra, és nem lesz szükség a felülről jövő reformokra.

*

Balázs, IT szakember három éve él Izraelben

Kire szavaztál, ha nem titok?

A Jes Atid pártra.

Szerinted, mik az Izrael előtt álló kihívások?

A gazdasági, szociális és oktatásügyi problémák, marha drága az iskola, és az alap tudásszint a béka feneke alatt van… Aztán az egészségügyi problémák, a szakemberhiány, miközben megnehezítették a külföldön tanult orvosok honosítása. És ott vannak a nyugdíjbiztosítók, na, hol a pénz? Az ultarortodoxok elzárt világa szociológiai időzített bomba. Az etiópok és más bevándorlók helyzete borzalmas. Mindenek tetejébe itt van a nemzetközi politikai összeomlás.

Az a párt, amelyikre szavaztál, hogy oldaná meg ezeket a problémákat?

A szavazásom a piacgazdaság-elvű világnézetemen alapul. Lapidék, ha jól hallottam egész jó reformokat kezdtek el az oktatásügyben. Ígértek gazdasági reformokat, szintén csak mások elmondásából úgy tudom, hogy elég jó szakértő gárdája van a pártnak e téren. Nekem kiemelten fontos volt az ultraortodoxok katonai szolgálata, nagyon jónak tartottam az ez irányú kezdeményezéseiket. Ez jó lehetőség arra, hogy nyitottabbakká váljanak, szakmát tanuljanak, integrálódjanak a társadalomba. Ami nehéz és hosszú folyamat.

Mi a véleményed a választásokról, a kampányokról?

Kemény kampány volt, főleg az emberek félelmeire épített mindenki. Azt hiszem jobban kettéosztotta az országot mint az talán egészséges lenne. Szerintem a kampány legnagyobb ártalma a nemzetközi hatása lett. Nagyon nem szeretem Obamát, de még jobban elrontani a már amúgy is igen rossz viszonyt, ez kár volt. Plusz még ilyen böszmén beszólni az araboknak, [Netanjahu a választások napján a Facebookra feltett videoklipben azt mondta, hogy “a jobboldal hatalma veszélyben van, az arab szavazók tömegei érkeznek az urnákhoz, a baloldali szervezetek autóbuszokkal szállítják oda őket”] ez elképzelhetetlenül nagy kárt okozott.

Mi a véleményed a választások eredményéről?

Nem örülök, én a változásokra szavaztam. Egy olyan országot látok kialakulni, amiből három éve eljöttem, mert nem akartam a részese lenni. Ez elszomorít. Viszont reménykedem, hogy ez az állapot nem tartható fent sokáig, két éven belül ismét összeomlik.

Hogyan látod a közeljövőt, merre halad Izrael?

A közeljövőben szerintem jobban el fogunk szigetelődni a világban, ami egy újabb krízist fog teremteni. A nagy kérdés, hogy hogyan reagálunk akkor, és milyen lehetőségeink lesznek. Úgy látom, hogy egyre kevésbé bíznak az emberek magukban, a hadseregükben, a világban. Ez utóbbit meg is értem. És ezért még inkább jobbra tolódik a közhangulat. A fiatalok egyre kevesebb lehetőséget látnak, a képzettebbek elmennek. Ez egy öngerjesztő folyamat, amit nagyon gyorsan meg kell állítani, vagy valóban nagy baj lesz. Úgy látom sokan belefáradtak a küzdelembe és csak nyugit akarnak. Szerintem katonailag megnyertük a térségben a csatát, politikailag és marketingben viszont csúnyán vesztésre állunk.

Mati, bevonulás előtt áll, 2 éve él Izraelben

Kire szavaztál, ha nem titok?

Bevallom, nem hiszem, hogy eleget tudnék Izrael múltjáról, jelenéről, hogy megfontolt döntést hozhassak a választásokon. Herzog koalíciójáról hallottam jókat barátoktól, Tel Avivban és Haifán egyaránt. Haifán élek pár hónapja, előtte egy évet Jeruzsálemben laktam. Ott többnyire vallásos emberek élnek, egy ismerősöm Bibire szavazott, megkérdeztem tőle ki szavaz rá? A vallásosok és a szegények. Végül inkább barátokra, közeli ismerősök választására hagyatkoztam, és valószínűleg Herzogra szavaztam volna, de külföldön voltam, úgyhogy mindegy. Majd legközelebb.

Szerinted, mik az Izrael előtt álló kihívások?

Londonban, egy török ismerősöm házibulijában miután valaki megkérdezte honnan jövök és mondtam, hogy Izraelből, a következő kérdés az volt: és melyik oldalon állsz? Egy másik kérdés: te zsidó vagy, tudod mi az a népirtás, akkor ti miért csináljátok ezt? Izrael sajtója nyugaton nagyon rossz, de Izrael erre ostobán rájátszik, mert ugyanúgy ahogy a jeruzsálemiek, akik megszavazták Bibit, ő is csak belülről lát kifelé és nem látja át, hogy ez egy médiaháború és veszítünk.

Hogyan látod a közeljövőt, merre halad Izrael?

Amikor elmondom, hogy Magyarországról jöttem és egy hónap múlva bevonulok, két féle reakciót látok: vagy gratulálnak, sok szerencsét kívánnak és büszkén mosolyognak rám, vagy gyanakodva néznek, főleg itt Haifán, ahol sok nép él együtt, és megkérdezik, hogy akkor én nagyon cionista vagyok-e? A válaszom: Igen és nem. Nem akarok többé határokat sehol sem. Ez egy naiv, de egyre általánosabb hozzáállás az „utazók” között, akik látják a nagy térképet. A földgolyón élünk, egy emberi faj van, mind testvérek vagyunk, az arab ugyanúgy a testvérem, mint a zsidó, vagy a hottentotta, vagy a kínai. Nem kellenek a határok, egy madár, ha átrepül rajta, észreveszi? Nem, számára nem létezik. Mi húztuk őket. Ezzel egy időben viszont el kell, hogy fogadjam, hogy a nemzetek korában élek, zászlókkal, himnuszokkal. Ha választanom kell egy nemzetet és kell, mert nincs kiút, nincsen senki földje, akkor én a zsidó nemzetet választom, mert beleszülettem és része vagyok és közöttük talán van hangom. Magyarországon mindig csak egy zsidó leszek.

Tehát igen, cionista vagyok, mert most ez van, de amúgy nem, köszönöm szépen. Ezért is költöztem ide Haifára. Itt nincsen vallásos köd, az emberek nyitottabbak, okosabban ragyog a szemük és szeretnének változást. Általános hozzáállás itt, hogy azt mondják, ne menjek katonának. Kiábrándultak, ez már nem ’48 vagy ’67, a hősies háborúk kora. Már senki sem lehet hős. Megszálló hadsereg vagyunk, és ez megöli az egészet. Ott vannak a megszállt területek és a telepesek. Bibi nem enged. Pedig ezt nem lehet folytatni, és nagyon veszélyes. Itt letört hangulat volt a választások után, az emberek csalódtak. Nem lesz változás, ugyanarra haladunk. Évről évre marad ugyanaz, egyre inkább egy átlagos közel keleti államra hasonlítunk, ahol egy a vezető: az erős, a hangos, aki odacsap, ha kell… Eleget csapkodtunk.

A teljes cikk itt olvasható.