Izraelben az USA külügyminisztere

Írta: MTI/Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

130409113327_john kerry De ezt a felfokozott magyar közhangulatban alig vették észre.

John Kerry amerikai külügyminiszter eltökéltnek tűnik a palesztin-izraeli tárgyalások újraindításában, de az érintettek kevés esélyt látnak az újabb egyezkedésekre, s egy esetleges egyezménnyel kapcsolatban már kifejezetten pesszimisták.

A második Netanjahu-kormány megalakulása, 2009 óta gyakorlatilag szünetelnek a tárgyalások, bár a közel-keleti kvartett (Egyesült Államok, EU, ENSZ és Oroszország), illetve maga az amerikai diplomácia számos kísérletet tett a békefolyamat újjáélesztésére.

A Jediót Ahronót című lap kedden meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva úgy vélte, hogy Jeruzsálemben jóval optimistábbak, mint Rámalláhban, bár Izraelben sem tudják megnevezni az esetleges tárgyalások időpontját, hiába hangsúlyozzák az eddiginél komolyabb tárgyalókészséget mindkét oldalon.

John Kerry a Maariv című izraeli lap szerint két hónapon belül tárgyalóasztalnál akarja látni a feleket, ezért a következő időszakban kéthetente a térségbe utazik. Két hét alatt már harmadszor jár Izraelben, elérte, hogy Jeruzsálem nyolc hétig nem jelent be újabb ciszjordániai építkezéseket, a palesztinok pedig ezen idő alatt nem tesznek egyoldalú lépéseket.

Egymást okolják

Netanjahu a két héttel ezelőtti Obama-látogatás óta engedékenyebbnek tűnik, legalábbis nem fogalmazott keményen, de az eddig gyakorlatnak megfelelően – a palesztin oldalhoz hasonlóan – a közvélemény szemében a másik felet próbálja felelőssé tenni a kudarcért, előzetes feltételekre, illetve rugalmatlanságra hivatkozva.

Rámalláhban bíznak Kerryben, “nem Kerryvel van a baj, hanem Netanjahuval” – vélekedett egy meg nem nevezett forrás a Jediót Ahronótban, de tárgyalási feltételeiket továbbra is fenntartják.

Rámalláh a ciszjordániai terjeszkedés befagyasztását és a 67-es háború előtti határok elfogadását követeli már a tárgyalásokat megelőzően, de készek területcserékre. Ennek érdekében térképet követelnek Izraeltől a jövendő határokról.

Új előfeltétel a palesztin foglyok kiengedése az izraeli börtönökből, de minimum 123, még az oslói egyezmény (1993) előtt elítélt rab szabadon bocsátása.

Egy palesztin forrás szerint ugyanakkor lehetnek olyan bizalomépítő lépések, – mint például Kelet-Jeruzsálemben az Orient Ház megnyitása -, amelyek döntőek lehetnek. (Az Orient Házat 2001-ben záratta be a Saron-kormány válaszul egy terrortámadásra, megnyitásával Izrael szimbolikusan elismerné a palesztin igényt Kelet-Jeruzsálemre.)

Jeruzsálemben sem sietnek egyezkedni. Elutasították Abbász kérését a térképekkel kapcsolatban, mert Netanjahu attól tart, hogy aztán ezek jelentenék a tárgyalások alapját, melyekre hivatkozva még többet követelnének.

Izraeli feltételek

A Maariv szerint Izrael három feltételt támaszt: lemondást az egyoldalú lépésekről, arról, hogy az ENSZ-hez és a hágai nemzetközi bírósághoz fordulnak; a Hamásszal folytatott békítő tárgyalások felfüggesztését a megbeszélések idejére; Izrael zsidó államként való elismerését is kéri, ami a helyi diplomácia nyelvén a visszatérési jogról, a palesztin menekültek fő követéléséről való lemondást jelenti.

A felek előzetes tárgyalási feltételei jelenleg eleve lehetetlenné teszik tárgyalóasztalhoz ültetésüket, ezért Kerry áthidaló csomagon dolgozik.

Netanjahu ennek keretében már beleegyezett az izraeli fennhatóság alatt álló C-zónában lévő területek átminősítésébe palesztin felügyelet alatti A-zónává, B-területeken pedig a biztonsági ellenőrzés átadásába.

Két népnek két államot

Izrael zsidó államként való nyílt elismerése helyett kompromisszum lenne, ha a palesztinok elfogadnák a “két népnek két államot” koncepciót a “67-es határokon belül”. Eddig ugyanis Abbász csak azt volt hajlandó kimondani, hogy “kétállami megoldást” követel, ami egyes értelmezések szerint a zsidó állami jelleg tagadását, a zsidó Izrael felszámolását jelentené a palesztin menekültek visszatérésével.

Az izraeli követelés alapján viszont a két nép említésével a palesztin menekültek csak a jövendő Palesztinába térhetnének vissza.

Netanjahu számára nem egyszerű elfogadni Kerry előfeltételeket áthidaló csomagját, de számíthat kormánya centrista pártjainak támogatására. A Jes Atíd (Van Jövő) és Tnua (Mozgalom) választási programjában fontos szerepet kapott a palesztin tárgyalások felújítása, és a jobboldali koalíciós pártok sem ellenzik magukat a megbeszéléseket.

Ugyanakkor a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon), a Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) és a Likud többsége támogatja a ciszjordániai telepeseket és a terjeszkedési politikát.

Egy ilyen koalíció egyben tartásához Netanjahunak folyamatosan a tárgyalásoknak legalább a látszatát kell keltenie, ugyanakkor kérdéses, hogy vállalhat-e tényleges kompromisszumokat, mely engedményeknek a telepesek ellenében kell megszületniük.

[popup][/popup]