“Izrael létrehozása nem kárpótlás volt Auschwitzért”

Lengyelország története elképzelhetetlen az ott évszázadokon át élő zsidók és az ő hagyományaik nélkül – jelentette ki Reuven Rivlin izraeli államfő kedden Varsóban, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumának (Polin) ünnepélyes megnyitóján elhangzott beszédében.

Az izraeli elnök, aki kedd reggel kezdődött kétnapos lengyelországi látogatása keretében vett részt a Polin megnyitóján, beszédében saját lengyelországi őseiről is megemlékezett.

Hangsúlyozta, hogy a második világháború alatt a németek által a megszállt országban létesített auschwitzi haláltábor „a zsidó történelem legszörnyűbb fejezete, de ez a történelem nem Varsóban kezdődik, és nem ér véget Auschwitzban”.

Izrael létrehozása nem kárpótlás volt Auschwitzért, a zsidó állam azért jött létre, mert ehhez történelmi joga volt – emelte ki ezzel kapcsolatban az izraeli elnök.

Kijelentette: a Polin „nem a holokauszt, hanem az élet múzeuma”, mely felidézi a múltat, és reményt ad a jövőre. E remény hordozói voltak az 1943-as varsói gettófelkelés zsidó harcosai és a második világháború alatt zsidó életeket mentő lengyelek ezrei is – mondta.

Az ezeréves lengyel-zsidó együttélés egymást kölcsönösen gazdagító értékeire Bronislaw Komorowski lengyel elnök is emlékeztetett megnyitó beszédében. Mint mondta, Lengyelország 18. századi felosztásáig a sok nemzetiségű és felekezetű nemesi köztársaság évszázadokig az európai zsidók menedéke volt, a második világháború előtt még itt élt Európa legnagyobb zsidó közössége. Utalt a múzeum elnevezésére (Polin), mely jiddis nyelven Lengyelországot jelöli, héber jelentése pedig: “itt megpihenhetsz”.

Az eseményen Ewa Kopacz miniszterelnök és a külföldi zsidó szervezetek vezető képviselői is részt vettek. Magyarországot Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára képviselte. A második világháború alatt a németek által létesített, majd földig rombolt varsói gettó szívében épített múzeum több mint 4 ezer négyzetméteres kiállítási területen mutatja be a lengyelországi zsidó közösség több mint ezeréves útját.

Nyolc galéria, csaknem száz eredeti történelmi kiállítási tárgy, séta egy háború előtti utcán a zsidónegyedben, egy fából épült zsinagóga mennyezetének másolata, koncertek, filmvetítések színesítik az állandó kiállítást. A múzeum a lengyel kormány, a varsói önkormányzat és nem kormányzati szervezetek együttműködésével valósult meg, és programtevékenységét már 2013 áprilisában megkezdte.

Reuven Rivlinnek ez az első hivatalos külföldi útja államfői minőségében. Kedden reggel kétoldalú tárgyalást folytatott Bronislaw Komorowskival, főként a két ország biztonságpolitikájáról és a gazdasági együttműködésről. Az ezt követő sajtóértekezleten Komorowski hangsúlyozta a “messzemenő nézetazonosságot”, beleértve a biztonsági és nemzetközi kérdéseket. Elmondta, hogy terítéken volt más témák között Kelet-Lengyelország megváltozott biztonsági helyzete az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. Szavai szerint “sok fontos közös témát találtak a kétoldalú kapcsolatok erősítése szempontjából”. Ezek közül a gazdaságot és az innovációt emelte ki.

Rivlin szerdán Ewa Kopacz miniszterelnökkel, valamint Bogdan Borusewiczcsel, a szenátus és Radoslaw Sikorskival, a szejm elnökével tárgyal.