Izrael – Emirátusok: így jött létre a megállapodás
Izrael és az Egyesült Arab Emírségek csütörtök este bejelentette a kapcsolatok teljes körű normalizálását az Egyesült Államokkal közösen kiadott nyilatkozat formájában. A Walla és az axios riporterének, Barak Ravidnak nyilatkozó fehér házi tisztviselők szerint a felek közötti tárgyalásokban az áttörésre két hónappal ezelőtt került sor.
A tárgyalások több mint egy éve zajlottak, de új löketet kaptak Benjamin Netanjahu július 1-jére kiszabott határideje előtt, ami a Júdea és Szamária zsidó közösségeinek és a Jordán-völgy annektálási folyamatának kezdetét jelölte – írja az ujkelet.live.
„18 hónapon keresztül mindkét oldallal beszéltünk, de az annektálás kérdése megteremtette azt a légkört, amely elősegítette egy megállapodás létrejöttét” – mondta a riporternek nyilatkozó amerikai tisztviselő.
Az Egyesült Arab Emírségek határozott nyilatkozatokat adott ki az izraeli annektálás ellen, és zárt ajtók mögött hangsúlyozta, hogy katasztrofális csapást fog mérni Izrael reményeire, hogy normalizálja a kapcsolatait az Öböl-államokkal.
Legfontosabb fejleményként júniusban, az izraeli közönségnek címzett első közvetlen nyilatkozatában Yousef Al Otaiba, az Egyesült Arab Emírségek USA nagykövete figyelmeztetett, hogy Izraelnek választania kell az annektálás és a kapcsolatok normalizálása között.
Június végén Al-Otaiba Jared Kushnerhez és a Fehér Ház képviselőjéhez, Avi Berkowitzhoz fordult azzal a javaslattal, hogy az Egyesült Arab Emírségek belemenne a normalizálásba Izraellel, ha cserébe izraeli bejelenti, hogy az annektálási terve lekerült az asztalról.
Kushnernek tetszett a javaslat, és Berkowitz megpróbálta előkészíteni a terepet a megvalósításhoz.
A Fehér Háznak is volt saját fenntartása az annektálással kapcsolatban, amit Berkowitz június végén a háromnapos izraeli útja során megvitatott Netanjahuval.
A Fehér Ház az annektálás előmozdításáért cserébe egy gesztust követelt Izraeltől a palesztinok felé, mint például Júdea és Szamária területének 5–10% -a feletti irányítás átruházását. Netanjahunak ez nem tetszett. A találkozó tartalmáról tájékoztatott források szerint a miniszterelnököt felháborította a javaslat.
A Fehér Ház számára az is világos volt, hogy Netanjahu koalíciós partnere, a Kék-Fehért vezető Beni Ganz védelmi miniszter és rotációs miniszterelnök valamint Gabi Askenázi külügyminiszter ellenzik az egyoldalú lépéseket.
Berkowitz ekkor alternatívát javasolt az annektálásra, felvetve kapcsolatok normalizálásának ötletét az Egyesült Arab Emírségekkel, amire Netanjahu azt mondta, hogy ha ez valóban komoly javaslat, hajlandó megfontolni.
Az azt követő hét hétben felgyorsultak az események. Kushner többször beszélt telefonon Mohammed Bin Zajed koronaherceggel, az Egyesült Arab Emírségek de facto uralkodójával. Továbbá Kushner és Berkowitz legalább két tucat találkozót tartott Izrael washingtoni nagykövetével, Ron Dermerrel és az Emírségekbeli kollégájával társa Al-Oteibával.
Néhány nappal ezelőtt elvben megállapodásra jutottak, de ezt Gantz és Askenázi előtt is titokban maradt.
A szerződést szerdán Trump elnök, Netanjahu és Mohammed Bin Zajed közötti konferenciabeszélgetés útján véglegesítették.
Azonban a bejelentést követő órákban, miközben a vezetők közös nyilatkozata meglepte a világot, Trump, Netanjahu és Mohammed Bin Zajed különbözően értelmezte a fejlemény következményeit, különös tekintettel az annektálás kérdését.
Bin Zajed azt mondta, hogy a megállapodás megállította az izraeli tervet, míg Trump kijelentette, hogy az ügy „nem csupán lekerült az asztalról”, és Izrael beleegyezett abba, hogy nem hajtja végre – ellentmondva Netanjahu miniszterelnök órákkal korábbi nyilatkozatának, miszerint „továbbra is az asztalon van.”