Izrael, cionizmus és az új antiszemitizmus október 7-e után, kanadai perspektívából

„Izrael, cionizmus és az új antiszemitizmus október 7-e után, kanadai perspektívából” címmel a napokban tartott  izgalmas előadást dr. Nikolényi Csaba (1971), a montreali Concordia Egyetem politológia tanszékének professzora, az említett egyetemen létrehozott Azrieli Institute of Israel Studies igazgatója, az Association for Israel Studies alelnöke az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen. Az előadása apropóján a Mazsihisz.hu számára Kácsor Zsolt interjúzott a professzorral, melyből részletet közlünk:

– Én magyar átlagolvasóként csak annyit tudok a Concordia Egyetemről, hogy 2022-ben Benjamin Netanjahu tervezett látogatása miatt ott történt az a hírhedt zavargás, ami bejárta a világsajtót. Szemtanúja volt annak az óriási tüntetéssorozatnak? 
– Nem az épületben voltam, amikor az eset történt, de tisztában vagyok a részletekkel, annál is inkább, mert a saját diákjaim is érintettek voltak mindkét oldalról. Azaz tanítottam olyanokat is, akik Bibi látogatását szervezték, és olyanokat is, akik Bibi előadását megakadályozták. A részletekről még annyit: a tüntetők ellen be kellett vetni a rohamrendőrséget és más speciális rendfenntartó erőket, mert borzasztó összecsapás volt, ráadásul az egyetemi campusunk a belvárosban van, központi helyen, ami fokozza a tüntetés erejét és hatását. Talán nem lett volna ennyire rettenetes a dolog, ha távol a várostól, valahol a külvárosban történik. Szörnyű volt az is, hogy a Netanjahu előadásának helyszínéül kijelölt nagyterem zsúfolásig megtelt, ott voltak a helyi közélet vezetői éppúgy, mint a helyi zsidó közösség vezetői, sok tekintélyes rabbi is, akiket a vészkijáraton kellett kimenekíteni.

– Nem számítottak erre a zavargásra?
– Lehetett sejteni, hogy lesz tiltakozás Netanjahu előadása ellen, de ennek a mértéke és súlyossága mindenkit sokkolt. 1968, azaz a rasszizmus ellenes tüntetések óta nem volt ilyen megmozdulás az egyetemen. Ki kell mondani, hogy 2002-ben lényegében a zsidók elleni gyűlölet tört felszínre. Ez az oka annak, hogy 2002 fordulópontot jelentett a Concordia és a montreáli zsidóság kapcsolatában. A Concordiának korábban több zsidó támogatója volt, akik a 2002-es demonstráció hatására visszavonták az egyetemnek nyújtott anyagi támogatásukat. Gyakorlatilag moratórium alá került a Közel-Kelettel kapcsolatos tudományos tevékenység az egyetemen.

– Ez mit jelentett a gyakorlatban?
– A Közel-Keletről nem voltak kurzusok, nem voltak előadások, konferenciák, semmit nem lehetett oktatni, ami a Közel-Keletről, az izraeli-arab, izrael-palesztin konfliktusról szólt volna. Ehhez járult az az adottság, hogy a másik angol nyelvű montreáli egyetemen, a McGill University-n sajnos mély gyökerei voltak az antiszemitizmusnak. Egy időben létezett ott numerus clausus, tehát korlátozták a zsidó diákok létszámát, ez az oka annak, hogy a McGill érthető módon nem kedvelt a zsidóság körében, dacára annak, hogy nagy tekintélyű intézmény, amelyet szokás „Kanada Harvardjának” hívni. Ezzel szemben a Concordia mindig is nyílt, befogadó egyetem, amely tudatosan kisebbségpárti intézmény, igyekszik a lehető legtöbb lehetőséget nyújtani a kisebbségi csoportokhoz tartozó diákoknak. Ezért a zsidó családok mindig is a Concordiával szimpatizáltak. Ez a pozitív viszony tört meg 2002-ben.

– Ezek szerint hatalmas változásnak kellett történnie, hogy az egyetemen 2011-ben létrejöhetett a modern Izrael történelmét kutató intézet…
– Igen, óriási lépés volt, ráadásul nincs párja Kanadában, azaz a  miénk az egyetlen olyan egyetemi intézet, amely a modern Izrael történetével foglalkozik. Éppen azért jött létre, mert a kollégáimmal  nem tudtuk tétlenül nézni, hogy moratórium alatt vannak a közel-keleti témák. Két kollégámmal kezdtünk kopogtatni különböző ajtókon támogatásért, így kerültünk kapcsolatba az Azrieli családdal, akiknek köszönhetően jelentős holokauszt-könyvtár is létesült az egyetemünkön. Jelentős lépés volt, hogy a család támogatásával meg tudtam szervezni nyári tanulmányutakat Izraelben, úgyhogy a kovid előtt három éven át túlnyomórészt concordiás diákok folytathattak tanulmányokat a Szentföldön, minden turnusban 12-15-en, s javarészt nem zsidó diákok. A vírusjárvány után 2023-ban a Bar-Ilan Egyetemmel együttműködve megint tudtam vinni a diákokat, s úgy nézett ki, hogy 2024-ben is megyünk.

– S akkor elkövetkezett 2023. október hetedike, amelynek következményeként számos észak-amerikai egyetemen, az Egyesült Államokban és Kanadában is jelentős Izrael-ellenes megmozdulások történtek. A Concordián, ahol, mint említette, Kanda egyetlen olyan intézete működik, ahol a modern Izrael történetével foglalkozik, szóval a Concordián is voltak propalesztin tüntetések? Vagy megtették a hatásukat például a nyári izraeli tanulmányutak?
– Nagyon szomorúan azt kell mondanom, hogy még rosszabb a helyzet, mint 2002-ben volt. A Netanjahu látogatása elleni tiltakozás egy napig tartott, de 2023. október hetedike óta nap mint nap ismétlődő, és egyre nagyobb tömegeket, diáktömeget megmozgató gyűlölethullámoknak vagyunk tanúi, voltaképpen már 2023. október nyolcadika óta.

– Milyen a demonstrálók társadalmi összetétele? Nem hiszem, hogy csak arabokról és csak muszlimokról van szó.
– Azt tudni kell, hogy Montreálban és az egyetemünkön is jelentős a közel-keleti jelenlét, és a bevándorlás még inkább felerősödött az elmúlt tíz év immigrációs politikája miatt, a liberális vezetés alatt. Nagyon sok a palesztin például Szíriából vagy Libanonból. De nem is kell palesztinnak lenni ahhoz, hogy az emberek őket felhasználva kezdjenek gyűlölködni Izrael ellen.

– Egyetért azzal, hogy sok emberből kisebbségvédelembe csomagolt zsidógyűlölet tört elő? 
– Igen. Pontosan így van, és a szakirodalom ezt már el is nevezte, úgy hívják, hogy új antiszemitizmus. Az új antiszemitizmus a nyugati világban az ezredforduló táján kezdett megjelenni, összefonódva a cionizmus ellenességgel és Izrael állam gyűlöletével. Ezért fontos, hogy a Nemzetközi Holokauszt Emlékközpont Bizottság (IHRA) mintegy tíz éve megalkotta az antiszemitizmus híres  munkadefinícióját. Hogy az antiszemitizmust ne csomagolhassák be egy egyszerű Izrael-kritikába, mint ahogyan sokan meg is teszik. De van még valami, amire október hetedikre ráirányította a figyelmet, éspedig az, hogy mennyire aludtunk. Mennyire elaludtunk. Nem voltunk rá felkészülve, hogy a Nyugat egy pillanat alatt ellenségessé válhat Izraellel.

Teljes cikk