Izrael: Bizonytalan előrejelzések – még jövendőmondókat is bevetettek
Meglehetősen bizonytalan előrejelzésekkel várják a közvélemény-kutatók a keddi izraeli általános választásokat – derült ki izraeli televíziós jelentésekből hétfőn.
|
|
Az országban 6 millió 339 ezer 729 választópolgár szavazhat 10 ezer 720 választási urnánál, melyből 3943 mozgó urna. Börtönökben ötvennyolc urna várja a szavazati joguktól meg nem fosztott rabokat, és a kórházakban százkilencven kihelyezett urnánál voksolhatnak a betegek. Az izraeliek az 1948-ban megalapított ország történetének huszonegyedik parlamentjének (kneszetének) 120 képviselőjét fogják megválasztani.
Az általában iskolákban, közintézményekben kialakított választóhelyiségek reggel héttől este tízig lesznek nyitva, s aki időben odaért, szavazhat, akkor is, ha esetleg sorban kell állnia, és még nem kapta meg a szavazatát tartalmazó borítékot. Az ország tizennyolc évesnél idősebb polgáraihoz elvileg postán kézbesítették a belügyminisztérium céduláját, mely feltünteti a számukra kijelölt helyiséget, de az sem baj, ha ez elveszett, vagy nem érkezett meg, mert a rádió és a televízió számos alkalommal bemondja a telefonszámot, ahol bárki megérdeklődheti a tudnivalókat. A polgárok az induló negyvenháromból egyetlen párt nevének betűjelét helyezik el a borítékban. A választáshoz személyi igazolvánnyal, útlevéllel, jogosítvánnyal vagy katonai igazolvánnyal mindenkinek bizonyítania kell személyazonosságát. A fogyatékkal küzdők, az állapotos nők és a 80 évesnél idősebbek soron kívül szavazhatnak. Az izraeli törvények szerint külföldön csak a hivatalos kiküldetésben élők szavazhatnak, az ő voksolásuk már két hete megkezdődött a helyi követségeken, ahol dupla borítékba zárták szavazatukat, melyeket a végén a katonák terepről érkező szavazataival együtt számolnak össze. Igen fontos tényező az egyes társadalmi csoportok részvétele is. A mintegy százötvenezer fős, és általában aktívan részt vevő drúz kisebbség a tavaly nyáron elfogadott nemzetállam törvény miatt várhatóan nem szavaz az eddigi kormánypártokra, és a katonai rádió értesülése szerint idén az arab kisebbség tagjai is a szokásosnál tizenöt százalékkal kevesebben mennek el választani, ami akár másfél mandátumos veszteséget is jelenthet a vegyes nemzetiségű, zsidó-arab szavazótáborral rendelkező, baloldali liberális Merec pártnak, és ezért az arab pártszövetségből kilépett Balad nevű arab párt sorsa is kétséges, nevezetesen az, hogy képes lesz-e megugorni a felemelt, 3,25 százalékos választási küszöböt. Ha a Likud párt az utolsó napok totálisan mozgósító kampányával begyűjti a kisebb jobboldali pártok szavazatait is, akkor eltűnhet Móse Kahlon Mindannyian (Kulánu) pártja, valamint a keleti vallásosokat tömörítő Sasz, vagy Avigdor Liberman elsősorban oroszul beszélő polgárokra építő, Izrael a hazánk (Jiszrael Béténu) nevű pártja is. Izraelben hagyományosan igen magas a részvételi arány, a legutóbbi, 2015-ös választásokon a jogosultak közel hetvenkét százaléka voksolt. A bejutott pártok vezetőit a választások után fogadja az államelnök, és annak a politikusnak adja az új kormány megalakításának jogát, aki a pártok szerint a legnagyobb valószínűséggel képes stabil koalíciót létrehozni. Izrael sok évtizedes múltjában a téli választásokon rendre sikerült újráznia a régebbi vezetésnek, a tavaszi választásokon viszont általában fordulat jött, új vezetéssel. Idén azonban még ez sem egyértelmű, mert bár tavaszt mutat a naptár, de egészen a legutóbbi napokig igen hideg, télies volt az időjárás. A 13-as tévécsatorna három jövendőmondókat is megkérdezett, hátha ők tudnak segíteni ebben a bizonytalan helyzetben. Azonban egyikük Netanjahu, másikuk Ganz győzelmét jósolta, a harmadik pedig egy meglehetősen zavaros elmélettel állt elő valamiféle közös győzelemről. |