Izrael: a Legfelsőbb Bíróság elutasította a zsidó nemzetállam-törvény elleni petíciókat
A 2018 nyarán elfogadott nemzetállami-törvény – amely először nevezi Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonának, és kimondja, hogy a nemzeti önrendelkezési jog Izrael Államban a zsidó nép számára egyedülálló, valamint az arab nyelv hivatalos státuszát speciálisra változtatja – széleskörű felháborodást váltott ki az izraeli kisebbségek és az ellenzék, valamint a nemzetközi közösség és külföldi zsidó csoportok részéről.
A Legfelsőbb Bíróság – írja az ujkelet.live – azonban úgy vélte, hogy az emberi méltóság és szabadság alaptörvénye magában foglalja az egyenlőség elvét, bár ez nincs kifejezetten rögzítve benne.
A nemzetállam-törvény ,,rögzíti az állam zsidó államként azonosító alkotóelemeit, anélkül, hogy csökkentené az állam demokratikus identitásának más alaptörvényekben rögzített elemeit”.
Az egyedüli ellenvéleményt George Kara bíró fogalmazta meg, mondván, a törvény egyes részei megkérdőjelezik Izrael demokratikus természetét. Karra szerint az izraeli arab és drúz polgárokat figyelmen kívül hagyó törvény sérti az egyenlőség elvét, amelyet a törvény kifejezetten nem rögzít.
A Legfelsőbb Bíróság 11 fős kibővített testülettel tavaly decemberben összeült meghallgatni a vitatott nemzetállam-törvény ellen benyújtott 15 petíciót.
A meghallgatást online közvetítették. Az indítványozók között zsidó és arab akadémikusok és ügyvédek, valamint Akram Haszon volt Kneszet-tag, az izraeli hadseregben tisztként szolgáló hét beduin, a baloldali Meretz párt, az Adalah nonprofit szervezet, a többnyire arab törvényhozók alkotta Egyesült Lista, az arab polgármesterek szövetsége, Baka al-Gharbije város polgármestere, az Izraeli Emberi Jogok Szövetsége, az Integritásért Mozgalom (Tohar Hamidot) és Daliat al-Karmel helyi tanács voltak.
