Irán visszatér az urán magasabb szintű dúsításához, ha nem védik meg az USA szankciótól
| Az iráni elnök kilátásba helyezte szerdán, hogy országa mérsékelni fogja az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjainak végrehajtását.
|
|
| Az átfogó egyezménnyel – amelyet az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal írt alá a teheráni kormány – a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.
A megállapodás jelentős mértékben enyhítette az Irán elleni nemzetközi szankciókat, cserébe az iszlám köztársaság beleegyezett nukleáris tevékenysége korlátozásába. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018. május 8-án bejelentette az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek tekintett egyezményből, és újra életbe léptette az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket. Haszán Róháni szerdán televíziós beszédben és a részes államoknak küldött levélben közölte, hogy Irán visszatér az urán magasabb szintű dúsításához, amennyiben az egyezmény résztvevői nem védik meg az iráni érdekeket az amerikai szankciókkal szemben. A bennmaradó országoknak hatvan napot adott arra, hogy valóra váltsák az iráni olaj- és a pénzügyi szektor megvédéséről szóló ígéreteiket. Az iszlám köztársaságnak jelentős károkat okoztak az Egyesült Államok által az iráni olajexportra kivetett szankciók. Róháni mindazonáltal nem közölte, hány százalékosra dúsítanák a birtokukban lévő uránt. Bejelentette továbbá, hogy leállítják a 2015-ös megállapodásban engedélyezett mennyiség feletti urán és nehézvíz kivitelét, amelyet szintén előír számukra az egyezmény. Az Egyesült Államok a múlt héten véget vetett a megállapodásoknak, amelyek lehetővé tették Irán számára, hogy a dúsított uránt “sárga pogácsára” (yellow cake), vagyis uránkoncentrátumra cserélje Oroszországgal, mint ahogy annak a lehetőségnek is, hogy nehézvizét eladja Ománnak. Az iráni elnök határozott válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Irán nukleáris programjának ügye ismét az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé kerülne, de azt mondta, készen állnak a tárgyalásokra az atomprogramjukról. Az egyezmény jelentőségére utalva hozzátette, Irán egyelőre nem tervezi, hogy kilép a megállapodásból. “Úgy éreztük, a megállapodás műtétre szorul, az elmúlt egy évben használt fájdalomcsillapítók hatástalanok voltak. Az operáció az egyezség megmentését szolgálja, nem a megsemmisítését” – hangoztatta. A 2015-ös egyezmény szerint az urán dúsítottságának felső határa 15 éven át 3,67 százalék lehet. Az atombomba előállításához 90 százalékosra dúsított uránra van szükség, Iránnak korábban 20 százalékosra dúsított uránja volt – emlékeztetett a Reuters hírügynökség. Az egyezmény előírta továbbá, hogy Iránnak 2030-ig drasztikusan, 300 kilogrammra kell csökkentenie dúsítotturán-készletét a becslések szerint korábbi 10-12 ezer kilogrammról. Irán beleegyezett, hogy 2025-ig 19 ezerről hozzávetőleg hatezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát, és kizárólag régebbi típusú, kisebb teljesítményű centrifugákat alkalmaz. A megállapodás értelmében a sokáig titokban tartott fordói urándúsító létesítmény nukleáris kutatóközponttá válik, amelyben legalább 15 évig nem dúsíthatnak uránt. Mindez azt jelentette, hogy egyedül a natanzi létesítményben folyhat urándúsítás. Irán egyúttal azt is vállalta, hogy 2030-ig nem épít újabb urándúsító berendezést. Irán kötelezettséget vállalt arra is, hogy az araki nehézvizes reaktort kutatóreaktorrá építi át, így ott nem tud többé az atomfegyver készítéséhez felhasználható plutóniumot előállítani. Továbbra is előállíthat nehézvizet, de készleteit 15 évre szólóan 130 tonnában korlátozták. Iráni részről szerdán azonban azt is egyértelművé tették, hogy ha a tárgyalásokra szabott hatvan nap alatt nem cselekednek a partnerei, leállítják az araki reaktor kínai vezetéssel zajló átalakítását. (MTI) |
