Irán elmenne a fűtőanyagbankba
Kedden újrakezdődnek a tárgyalások Teherán nukleáris programjáról. Ezt Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter jelentette be Madridban. Az iráni, illetve az amerikai, brit, francia, orosz, kínai és német diplomatáknak június végéig kellene végleges formába önteniük a két héttel ezelőtt Lausanne-ban tető alá hozott megállapodást.
Az új tárgyalási forduló bizonyos értelemben „ellenszélben” indul.Az amerikai törvényhozás konzervatív többsége és Izrael berzenkedik a megállapodás ellen, miközben Szaúd-Arábia ugyanolyan jogokat követelt a nukleáris technológiák birtoklásában, mint amekkorát Iránnak engedélyeznek. Mindez érthető a két regionális hatalom (illetve az iszlám szunnita és síita ága) közötti rivalizálást ismerve. A térségben egyelőre egyetlen államnak van atomfegyvere – Izraelnek, amelyről feltételezik, hogy körülbelül nyolcvan nukleáris robbanószerkezetet állított hadrendbe.
Tüntetők a teheráni szaúdi nagykövetség előtt
N. Rózsa Erzsébet egyetemi docenst, a térség szakértőjét kérdeztük, miben állapodhatnak meg Iránnal a nagyhatalmak? A kutató szerint a Nyugat az urándúsító centrifugák számának jelentős korlátozását, és folyamatos ellenőrzési lehetőséget kíván az iráni nukleáris intézményekben – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szokásos ellenőrzésein felül. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek az amerikai kongresszusban elmondott beszéde és az előzetes megállapodást követő erőteljes tiltakozása jelzi az izraeli vezetés félelmét attól, hogy az iszlám köztársaság atomfegyverhez juthat.
