Indulatos vita a roma holokausztról

A pharrajimos, a roma holokauszt történelmi tényeiről folyó vita nemhogy nyugvópontra jutott volna, hanem újra és újra fellángol. Az apropót ezúttal egy tudományosnak szánt, de keményen bírált könyv adja. Most Bársony János és Daróczi Ágnes roma holokausztról szóló könyvének állításait és adatait vitatják.

Bársony János és Daróczi Ágnes roma ­holokausztról szóló könyve sok tekintetben inkább történelemhamisító manipulációnak nevezhető, mintsem tudományos munkának – állítja Landauer Attila nyelvész, lexikonszerkesztő, kisebbségkutató, a református Egyház és Társadalom Kutatóintézet munkatársa. Bársonyék viszont ellenségesnek és szokatlanul elfogultnak tartják a bírálatot, amellyel kapcsolatban azt mondják: „Gyanakvó, indulatos hangneme megdöbbentett minket.”

A téma érzékenységét jól mutatja, hogy Lan­dauer könyvrecenziója szerkesztőségek sorát járta meg, mire végül megjelent a Kritika folyóiratban. Elsőként a Socio.hu-nál, az MTA szociológiai intézetének online lapjánál próbálkozott. Dupcsik Csaba szociológus, a socio.hu egyik szerkesztője az általa amúgy kitűnőnek tartott írás elutasítása miatt utólag – látva, hogy a Kritika vállalkozott a közlésre – nyilvánosan bocsánatot kért a recenzenstől.

Az önmagát „bűnrészesként” meghatározó Dupcsik meggyőződése szerint a „publikálás késleltetését” nem a cikk színvonala okozta (ezt ugyanis senki nem kérdőjelezte meg), de még csak nem is a Bársony–Daróczi szerzőpáros tevékenységére vonatkozó minősítések. A korábbi elutasítások igazi oka – vélekedett blogbejegyzésében a szociológus – feltehetőleg a szerkesztők stratégiáiban rejlik, amelyekkel óvatosan manővereznek a személyes/szakmai kapcsolatrendszereikben: „W haver teljesítményét nem bántjuk.”

Tegyük hozzá, hogy esetünkben nem egyszerűen csak „haverokról” beszélünk. Daróczi Ágnes régóta a magyarországi roma értelmiség meghatározó alakja, aki férjével, Bársony Jánossal az oldalán évtizedek óta küzd nagy ellenszélben, felemás sikerrel a cigányság emancipációjáért.

A kisebbségkutató szerzőpáros szóban forgó könyvének nem könnyen megjegyezhető címe: Kali Trash – Fekete félelem, Pharrajimos – Szétválogatás, Samudaripen – Legyilkolás. A kötet tavaly jelent meg a Romano Instituto (Cigányságkutató Intézet) Alapítvány gondozásában. Az alapítványnak Daróczi Ágnes a vezetője. A mellékletekkel együtt több mint 340 oldalas mű egyfajta folytatása annak a hasonló tárgyú kötetnek, amelyet Bársony és Daróczi szerkesztésében a L’Harmattan adott ki 2004-ben.

A hiánypótló szakirodalomként beharangozott könyv azonban Landauer Attila recenziója szerint „teljes kudarc”.

Landauer elöljáróban azt kifogásolja, hogy a Bársony–Daróczi szerzőpáros holokauszttagadással vádolja Karsai László történészt. Karsai a cigány holokauszt sajátosságait elemezve arra jutott, hogy a nácik a szövetségeseik, csatlósaik területén, vagy a megszállt területeken az esetek többségében nem törődtek a romákkal. Többé-kevésbé következetes cigányüldözést csak magában a Német Birodalomban folytattak, a romákat nem az emberiség vagy a német árják ellenségének, pusztán „rendőri közigazgatási problémának” tartották.

A teljes cikk itt olvasható.