“Illuminált állapotban voltam… távol állnak tőlem a fasiszta, fajgyűlölő gondolatok”
Farkas Péter Boldizsár ózdi jobbikos alpolgármester alkoholos befolyásoltságával mentegeti 2018-as karlendítését, amelyet egy lengyelországi múzeum II. világháborús emlékfala előtt tett, s amiért bocsánatot kér.
Farkas tíz napja elismerte hogy ő van a 2018-as fotón, de azt állította, hogy csak a társait akarta közelebb hívni a múzeum bejáratához, az integetése náci karlendítésként való beállítása a személye ellen irányuló aljas rágalom: „A kéztartásom nem náci karlendítés volt, hanem egy pillanatfelvétel erről az integető mozdulatomról, aljas rágalom ennek ellenkezőjét belemagyarázni.”
A Mazsihisz egyébként látogatásra hívta a jobbikos politikust a Holokauszt Emlékközpontban, amit elfogadott.
Újabb nyilatkozatában, melyet csak a fenti, újabb fotó előkerülése után tett a facebookon, elismeri a karlendítést, de illuminált állapotával magyarázza:
„Soha nem voltam holokauszt tagadó, soha nem voltam egyetlen szélsőséges, rasszista szervezetnek tagja, eszméik mindig is távol álltak tőlem, akik személyesen ismernek, ezt tudják is rólam. Őszintén bánom, és sajnálom, ami történt, ma már nem tenném meg. Megkövetek minden közösséget, akit megsértettem, és tiszteletemet személyesen is le fogom róni előttük és a háború gyalázatos népirtásának szomorú emléke előtt! Nem tudom meg nem történté tenni, de minden igyekezetemmel azon leszek, hogy jóvá tegyem, és bocsánatkérésem elfogadják a sértettek.
Amikor szembesítettek az első nyilvánosságra került fotó tényéről, még arra sem emlékeztem, hogy valaha készülhetett rólam ilyen fotó, hiszen távol állnak tőlem a fasiszta, fajgyűlölő gondolatok. A fotó kötetlen programon, vélelmezett baráti társaságban készült és nem titok, hogy illuminált állapotban voltam akkor, amit röstellek. A sajtómegkeresésre akkor még csak a homályos emlékekből táplálkozva ismertettem a kép elkészültének körülményeit. Csak később, téves nyilatkozataim után jutott eszembe, hogy megkeressem akkori alpolgármester társammal történt beszélgetést és az akkor általa küldött fotókat. Áramütésként ért a felismerés, hogy bizony több, sokkal direktebbnek tűnő fotó is készült akkor. Sajnálom, hogy nem tettem meg hamarabb ezt a nyilatkozatot!”