Így fogadták a Saul fiát Izraelben

„Izrael kihagyott egy Oscar-díjat”- közölték az izraeli televízióban már a Saul fia Cannes-i nagydíja elnyerésének bejelentése után. A kissé kaján megjegyzéssel arra céloztak, hogy az izraeli filmipar elutasította a rendező kérését a film finanszírozására. A kritikusok igen kedvező fogadtatása ellenére a film Izraelben nem mondható nagy nézettségűnek.

Késő bánat, mondhatnánk, de a Saul fia izraeli fogadtatását és visszhangját figyelve, szó sincs amolyan „savanyú a szőlő”-effektusról. Yehuda Stav, neves izraeli filmkritikus a hvg.hu-nak arról számolt be, hogy egyhangúan pozitív a Saul visszhangja Izraelben, a közvélemény nagyon is értékeli, hogy a Soá-ról egy igen erőteljes művészi alkotás született.

Noha a Saul izraeli premierjére – viszonylag később – azaz jóval a Cannes-i nagydíj és egyéb díjak elnyerése után került csak sor, mégis a fontosabb lapok, médiumok, és az izraeli értelmiség köreiben már az Oscar-díj odaítélése előtt jelezték, hogy nagy film született.

Egy ellenvélemény

A Saul fia az ajánlott filmek listáján, idén február óta az első helyen szerepel, dicsekedett Nurit Shani, a film izraeli forgalmazója, akivel a múlt héten Tel Avív-ban beszélhettünk.  A Haaretz című izraeli napilap hétvégi mellékletében, a Galériában megjelent legutóbbi értékelés szerint a  film vezeti az izraeli kritikusok által ajánlott és nagyra értékelt filmek listáját: tíz kritikus, tíz különböző publikációban a legmagasabbra tette, azaz, öt avagy négy csillagot adott a filmnek.

Egyetlen kritikus volt, aki mindössze két csillagot osztott ki: Avner Shavit írása a WALLA internetes oldalán jelent meg. Ebben Shavit például azt kifogásolja, hogy a „kalusztrofób jellegű operatőri technika miatt, a nézők úgy érzik, mintha Saul foglyai lennének”.  „A másik probléma”, Shavit szerint, az, hogy „a film gyorsan kimerül, és a történt egyre monotonabbá, sőt unalmassá válik”. A fiatal kritikus végül azt írja, hogy Claude Lanzmann, aki a Saul-film legnagyobb tisztelője, bóknak szánta, hogy a „Saul fia a Schindler Listájának az abszolút ellentéte, azaz más, mint a nagy hollywoodi manipuláció terméke”. Shavit még az Oscar előtt azt írta, hogy ha megkapná a Saul az Amerikai Filmakadémia elismerését, az azt jelentené, hogy ez a film is hasonlít Spielberg kasszasikeréhez.

A nézők DNS-ébe van programozva a holokauszt témája

„Amikor Cannes-ban megnéztem a Saul fiát, rögtön tudtam, hogy ezt a filmet minden izraelinek, főként a fiataloknak látnia kell” – mondta Nurit Shani, egyúttal azt is bevallva, hogy nem volt könnyű a film megszerzése. Volt más izraeli forgalmazó is, aki szintén szerette volna megkapni a forgalmazási jogot.  „Nagyon közel érzem magamhoz a film témáját. A férjemmel együtt, mindketten második generációs, holokauszt áldozatok és túlélők leszármazottai vagyunk. Fehéroroszországi és lengyel zsidó családjaink tagjait a második világháborús haláltáborokban kiirtották. Ezért amikor Cannes-ban együtt láttuk a Saul fiát, a fiamnak – aki egyben a cégünknek, a LEV Co.-nak az igazgatója -, azt mondtam, ezt a filmet nekünk kell Izraelben forgalmazni. Ami a dolog pénzügyi részét illeti, közöltem: nem érdekel, hogy kasszasiker lesz-e. Nem számít az sem, gondoltam, hogy hány nézője lesz ennek a filmnek Izraelben.”

Jelenleg Izraelben összesen tíz művészmoziban vetítik Nemes Jeles filmjét. A LEV-hálózat által üzemeltetett mozikban a filmet átlag napi négy alkalommal vetítik.  „Ez nem könnyű film, még Izraelben sem, ahol lényegében a nézők DNS-ébe van programozva a holokauszt témája” – említi még Nurit Shani, hozzátéve, hogy „a film, a kritikusok igen kedvező fogadtatása ellenére itt, Izraelben nem nagy nézettségű”.  Viszont ellentmond Avner Shavit véleményének, mert szerinte a Saul semmiben sem hasonlítható a Schindler listájához, ami annakidején egy igazi közönségfilm volt.

A LEV-művészmozi hálózat arról is nevezetes, – tudtuk meg – hogy a nézők oktatását, tanítását is végzi, elsősorban fiatalok, idősek, katonák, diákok részére különböző, például filozófiai, történelmi témákban. A magyarországi példát hallva, arról hogy 13 ezer diáknak vetítik le a Saul fiát, Nurit Shani ezzel reagált: „Ez egy jó ötlet, amit a mi kulturális miniszterünknek, Miri Regevnek is a figyelmébe kell ajánlani!”

„A szemében azonban azt a szikrát érezzük”

Az izraeli magyar nagykövetség által szervezett január 30-i Saul fia-premiert nagy érdeklődés kísérte: a társadalom intellektuális elitje, a közélet szereplői, politikusok vettek rajta részt. A vetítésen a főszereplő Röhrig Géza is jelen volt.  A filmkritikusok egyöntetűen kíválónak tartják alakítását. Első helyen megemlítik Röhrig zsidóságát, azaz feltételezett „betérését a zsidóságba”, és azt, hogy héberül is beszél.

A teljes cikk itt olvasható.