Ideiglenesen bezárják a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt

Ideiglenesen bezárják Budapesten a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, mert baleset- és életveszélyes – jelentette be Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója csütörtökön a helyszínen megtartott sajtótájékoztatón.

Radnainé Fogarasi Katalin ismertette, hogy Salgótarjáni utcai zsidó temető a Mazsihisznek egy nagyon jelentős temetője volt, azonban 10 éve a Budapesti Temetkezési Zrt. a vagyonkezelő és pár napja a Nemzeti Örökség Intézete. “Ez a temető Budapest szívében ténylegesen lehetne egy gyöngyszem, azon vagyunk, hogy a Mazshisszel közös munkával ebből a temetőből egy méltó és megérdemelt sírkertet varázsoljunk.” 

A Nöri főigazgatója kiemelte, hogy a zsidó temetőknek az a jelentősége és abban különböznek egy keresztény temetőtől, hogy a síremléketeket nem szüntethetik meg, nincsen 25 éves lejárati idő; – itt csak az enyészet lehet az ellenség, ami komoly megoldandó probléma. 

Radnainé Fogarasi Katalin hangsúlyozta, hogy a mára baleset és életveszélyes állapotba került sírkert csak addig lesz ideiglenesen zárva, amíg sikerül legalább a fő útvonalakat biztonságossá tenniük. 
A Nöri elnöke ismertette, a nem túl nagy – hathektáros – temető teljes egészében műemlék, 24 sír pedig a Nemzeti Sírkert részeként is oltalom alatt áll.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke elmondta, az intézettel közös céljuk – és erről csütörtökön egy megállapodást is aláírtak -, hogy a temető a világörökség része legyen. A temető rendbetételében pedig a Mazsihisz szakmai partnere szeretne lenni a Nörinek, hogy a felújítás során biztosítsák a zsidó vallás törvényeinek betartását – tette hozzá.

Heisler András szólt arról, hogy a Salgótarjáni utcai temető szimbolizálja a magyar zsidóság aranykorát Magyarországon. A sírok és műemlékek által kijelölt úton a zsidó emancipáció és a magyar polgárosodás útját is végig lehet követni. “Számos olyan művész, tudós és az iparosításban résztvevő zsidó embereknek az emlékműve található itt, amelyik jellemzik azt a korszakot, ami a zsidóság aranykora volt itt Magyarországon.” – mondta a Mazsihisz elnöke.

Dankó Dalma művészettörténész, a Fiumei úti Temető Kegyeleti Múzeumának vezetője a sírkert bejárásán ismertette: a ravatalozó és még negyven sírhely Lajta Béla (1873-1920) építész munkája, a legtöbb síremléket pedig Fellner Sándor és Quittner Zsigmond készítette.
Mint mondta, az 1867-es emancipációs törvény megnyitotta az utat a zsidó vallásúak előtt is a politikai karrier és sok más hivatás felé. Így ebben a sírkertben nagyiparosok, művészek és tudósok nyugszanak. Itt található Horn Ede, az első zsidó vallású magyar államtitkár és Vázsonyi Vilmos, az első zsidó vallású magyar miniszter sírja is – tette hozzá.

Dankó Dalma kitért arra, hogy a sírkert jellegzetessége a nagyszámú mauzóleum. Ennek oka, hogy míg a zsidó temetőkben hagyományosan külön temetkeztek a férfiak és a nők, addig a 19. században “lazultak” a temetkezési szabályok, és a családi sírboltokba már együtt is el lehetett temetni a család férfi és nő tagjait.

 

A zsidó temetőkben található mauzóleumokban ugyanakkor – szemben a keresztény sírboltokkal – nincs imádkozásra kialakított külön tér – tette hozzá.

A Salgótarjáni utcai temetőt 1874-ben nyitották meg, 1874 és 1891 között a pesti oldal egyetlen zsidó temetője volt. A sírkert az 1920-as évekre betelt, de a családi mauzóleumokba ezt követően is rendszeresen temetkeztek. Az utolsó temetés 2004-ben volt. A temető az utakra is rádőlő sírkövek, az omladozó mauzóleumok és a környezetükben kialakult, a sűrű aljnövényzet miatt nehezen észrevehető árkok miatt vált veszélyessé.