Idegenellenesség és etnikai törésvonalak – avagy: ha egy indiai bevándorló a Brexitre szavaz
A Brexitet sokan a brit rasszizmussal hozzák összefüggésbe. Csakhogy a kelet-ázsiai és a muszlim bevándorlók negyede-harmada is a kilépésre szavazott. Ami furcsa módon részben az integráció sikerére utal.
„Rasszistának nevezhető-e a Brexitet támogató pakisztáni vagy a bangladesi származású brit, aki tart a lengyel és a román új bevándorlóktól?” – teszi fel a kérdést Thomas Bärthlein az iszlámmal való párbeszéd elősegítésére létrehozott és a német külügyminisztérium által finanszírozott Qantara magazinban.
A brit EU-referendum óta elözönlötték a sajtót a Brexittel kapcsolatos magyarázatok. Sokan vélekedtek úgy, hogy a Brexit győzelmében szerepet játszottak a rasszista előítéletek. Bärthlein szerint nem is alaptalanul, hiszen Nigel Farage, az elszakadáspártiak ikonikus alakja a rasszista előítéletek és retorika segítségével játszott rá a bevándorlásellenes érzelmekre. És a népszavazás óta megszaporodtak az országban a látható etnikai kisebbségekkel szembeni utcai inzultusok, amelyek során szintén keverednek az idegenellenes és a rasszista elemek.
A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a bevándorlók egy része is az elszakadást támogatta. A demográfiai adatok alapján nem meglepő, hogy a bevándorlók és leszármazottaik többsége EU-párti volt. Az exit poll eredmények szerint azonban a muszlimok 30 százaléka, az ázsiai származásúak harmada, és a feketék negyede az EU elhagyására szavazott.
A jelenség minden bizonnyal több összetevőre vezethető vissza. Kutatások szerint a szavazati joggal rendelkező, már letelepedett bevándorlók egy része is attól tart, hogy az újabb bevándorlási hullám kiszorítaná őket a munkapiacról. Ezekre a félelmekre rá is játszott Priti Patel, a Brexit mellett kampányoló indiai-ugandai származású munkaügyi miniszter, aki azzal érvelt, hogy a kelet-európai bevándorlók kizárásával több lehetőséghez jutnak a Nagy-Britanniában munkát kereső, tehetséges indiai fiatalok. A kelet-ázsiai szavazóknak ráadásul érzelmi szempontból nem sokat jelentett Európa.
A teljes cikk itt olvasható.
