Holokauszt-emléknap – Ellenzéki pártok megemlékezése

Ellenzéki pártok a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján írt közleményeikben, illetve a közösségi médiában többségében azt hangsúlyozták: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hasonló borzalmak még egyszer ne történhessenek meg.

Az MSZP az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján az áldozatok emléke előtti főhajtás mellett emlékeztetni kell a közös felelősségre, “arra, hogy még egyszer nem engedhetjük megismétlődni a történelem legsötétebb korszakát”.

Úgy fogalmaztak: “az egykor Európa közepén működő haláltáborok fájó mementói annak, hogy hova vezetnek a radikális ideológiák és a közöny. Történelmünk legszörnyűbb helyszínei a mai napig arra figyelmeztetnek, hogy közös felelősségünk fellépni a szélsőséges gondolatok terjedése ellen”.

A Demokratikus Koalíció elnöke az MTI-hez is eljuttatott Facebook-bejegyzésében azt írta: “volt, hogy valakik úgy gondolták, embereket kell módszeresen ölni csak azért, mert ilyen vagy olyan a származásuk. Mert mondjuk zsidók. A Holokauszt áldozatainak nemzetközi napján merjen és tudjon fájni a szívünk, a lelkünk meggyilkolt embertársaink millióiért”.

Gyilkosaik legyenek átkozottak. A halálba hurcoltak, taszítottak emléke legyen áldott, irántuk érzett fajdalmunk soha nem fog elmúlni” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke Facebook-oldalán azt írta: a fájdalmas múlt és a lehetőségekben gazdag jövő között a “különbség mi vagyunk, magunk”. Akik nem közönyösek, akik képesek tanulni a történelemből, akik őszintén hisznek a demokráciában, a szabadságban és az emberi méltóságban.

“Egymás felé fordulva kell világossá tennünk mindennapi cselekedeteinkben, hogy a megbélyegzésnél, a széthúzásnál erősebb a megértés, az összetartozás és a bizalom. Hogy különbözőségünkkel nem gyengítjük, hanem erősítjük egymást. És erősítjük a nemzetet, erősítjük a városunkat is, amely különleges sorsközösségbe sodor össze bennünket. Ehhez bátorság kell, és talán erő is” – fogalmazott  Karácsony Gergely.

Az LMP társelnökei – Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté – közleményükben azt írták: két okból kell emlékezni a holokauszt áldozataira. Egyfelől a halottak iránti tiszteletből, másfelől pedig azért, hogy a borzalom emléke sose halványuljon el, méghozzá azért, hogy ne is ismétlődjön meg többé.

“A mai emléknap éppen ezért született: hogy emlékezzünk, és ne hagyjuk, sőt minden eszközzel küzdjünk azért, hogy ez a szörnyűség soha többé ne fordulhasson elő. Az LMP – Magyarország Zöld pártja mélyen elítéli az emberirtást, sőt bármilyen agressziót, és tisztelettel fejet hajt a szörnyű módon elhunytak emléke előtt” – fogalmaztak.

A Magyar Liberális Párt közleményében azt hangsúlyozta: “példátlan és kegyetlen népirtáshoz vezető út kirekesztő törvénykezéssel indult, és nem mehetett volna végbe a nácik által megszállt országok bürokráciájának aktív közreműködése nélkül”. Ezért kell minden alkalommal kiállni az alapvető emberi jogokért, és szót emelni akkor, ha a törvényeket a szabadság korlátozására használják fel, és minden esetben fellépni a félelemkeltéssel szemben, amely gyűlöletet és kirekesztést szül – tették hozzá.

Csak határozott és közös fellépéssel lehet feltartóztatni a szélsőségek előretörését – jelentették ki, hangsúlyozva: “ne hagyjuk, hogy a XXI. században bárkivel embertelenül bánhassanak származása, vallása, politikai nézetei vagy szexuális hovatartozása miatt!”.

A Jobbik Facebook-oldalán azt írta: “a néppárti Jobbik azért küzd a gyűlölet politikája és a propaganda ellen, hogy hasonló népirtás soha többé ne ismétlődhessék meg”.

A Momentum Mozgalom ugyancsak Facebook-oldalán azt hangsúlyozta: “közös feladatunk és felelősségünk, hogy főhajtás mellett emlékezzünk az áldozatokra, miközben mindent megteszünk azért, hogy a múlt borzalmai soha többé ne ismétlődhessenek meg”.

Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel. (MTI)