Holokauszt-emlékhely Debrecenben

Holokauszt-emlékhelyet alakítanak ki a debreceni Pásti utcai zsinagóga udvarán, a beruházás 20 millió forintos költségét az önkormányzat biztosítja idei költségvetéséből – jelentette be Papp László (Fidesz) alpolgármester és Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón.

A zsinagóga udvarán nem pusztán emlékművet állítanak fel, hanem olyan emlékhelyet alakítanak ki, amely – kifejezve a holokauszt tragédiáját – szellemiségében és formájában méltó és alkalmas arra, hogy ott kegyeleti megemlékezéséket, rendhagyó iskolai foglalkozásokat, közösségi rendezvényeket tartsanak – ismertette Papp László.

A holokauszt-emlékhely komplex tervére meghirdetett meghívásos pályázat fődíját Nagy Marianna, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar építészmérnöki tanszékének mesterképzésben részt vevő hallgatója nyerte el, és a sajtótájékoztatón vette át Papp Lászlótól és Horovitz Tamástól. További három sikeresen pályázó hallgatót is díjaztak.

„A debreceni zsidóság tragédiája része a város és a nemzet történelmének, s feladatunk, hogy hitelesen megismertessük gyerekeinkkel” – mondta a tájékoztatón Papp László. A debreceni önkormányzat felelősségteljes kötelezettségének tesz eleget, amikor morális támogatásával és anyagi kötelezettségvállalással segíti az emlékhely kialakítását – tette hozzá.

Horovitz Tamás elmondta: a debreceni zsidónegyed megújítási programja keretében a holokauszt-emlékhely kialakítása mellett teljesen felújítják a Pásti utcai ortodox zsinagógát, amely egyszerre lesz vallási és rendezvényhelyszín.

Helyreállítják a régi debreceni „kóser vágodát”, ahol turisztikai látványosság is lesz majd a kóser húsvágás, s bemutatóhelyként szolgál majd az ugyancsak felújításra kerülő egykori rituális fürdő – sorolta a hitközség elnöke.

Ez a koncepció az első lépése a Bajcsy-Zsilinszky, illetve a Pásti utcai zsidónegyed későbbi beépítésének – jegyezte meg Horovitz Tamás.

Kovács Péter építész, főiskolai docens, a pályázatot készítő építész mesterhallgatói csoport vezetője a tervezéssel kapcsolatban elmondta: nem volt prekoncepciójuk a holokauszt-emlékművet illetően. Ugyanakkor tanulmányozniuk kellett, „meg kellett élni”, hogy a múltban a zsidó kultúra hogyan ágyazódott be a „város szövetébe” – tette hozzá az építész.