Hogyan finanszírozzák a Hamasz terrorgépezetét?
Ahhoz, hogy a Hamász egy pocsék hatékonyságú kormányzat mellett egy meglehetősen hatékony terrorszervezetet is működtetni tudjon, az Economist tényfeltáró cikke szerint nagyjából évi egymilliárd dollárra van szüksége.
Ennek kisebb részét teszik ki az egyiptomi és ciszjordániai (ugye ez a másik palesztin entitás, ami azonban Izrael szoros ellenőrzése alatt áll) importbevételek, melyek 360 millió dollárra rúgnak, és a Hamász a rakétái előállításán és alagútrendszerének alakításán kívül ebből finanszírozza a Gázai övezet közszolgáltatásainak többségét is. Ezeket a bevételeket a Gáza körül szoros blokádot fenntartó Izrael könnyen el tudta apasztani október 7-e után – szemlézte a cikket a Telex.hu.
Azonban bevételek nagyobb részét – izraeli tisztségviselők szerint nagyjából 750 millió dollárt – a főleg Iránból és más, a Hamász céljaival szimpatizáló, vagy egyszerűen csak a fennmaradásában érdekelt országoktól érkező támogatások teszik ki. A Hamász ezeket a támogatásokat gondosan távol tartja az Izrael által monitorozott Gázai övezettől, de még az olyan országoktól is, ahol a szervezetre kivetett szankciók miatt lefoglalhatják a vagyonát. Ehelyett a Hamászhoz lojális közvetítők segítségével cégek tucatjaiban forgatja meg a bevételeit, hálózata a szudáni bevásárlóközpont-beruházásoktól a dubaji toronyház-építésekig terjed (az építőipar hagyományosan népszerű pénzmosodának számít), de tízmilliókat fektet különböző kriptovalutákba és pénzváltó-hálózatokba is.
A neves brit gazdasági lap arra emlékeztet, hogy ha Izrael deklarált szándéka szerint valóban meg akarja semmisíteni az október 7-i mészárlásokért felelős terrorszervezetet, akkor annak gazdasági-pénzügyi rendszerét is fel kéne számolnia. Ez azonban egyelőre leküzdhetetlennek tűnő nehézségekbe ütközik.
Ahhoz, hogy a Hamász céghálózata fennmaradjon, állami szintű támogatásra, vagy minimum jóindulatú semlegességére van szükség. A terrorszervezet bankárainak székhelye egy ideig a jordániai Amman volt, azonban innen a kilencvenes években tovább kellett állniuk; jelenleg az Economist információi szerint a Hamász pénzügyi központjának Törökország számít. Recep Tayyip Erdoğan – részben a török kormánypárt és a Hamász közös ideológiai gyökerei miatt – régóta az általa inkább „ellenálló”-nak tartott szervezet patrónusaként lép fel, a mostani háborúban is éles szavakkal kritizálta az izraeli válaszcsapásokat, és diplomáciai ellenlépéseket is elrendelt a zsidó állammal szemben. Az Economist izraeli forrásai szerint Törökország török útleveleket biztosít a palesztin pénzembereknek, megtűri a Hamász helyi irodáit és befektetéseit. Sőt, a Hamász komplexebb pénzügyi tranzakcióit török bankokon keresztül bonyolíthatja le, a szervezethez köthető cégek pedig török állami és önkormányzati beruházásokon keresztül moshatják tisztára bevételeiket.
