Hogy lett Brüsszel az európai terrorizmus központja?
A párizsi merényletsorozat szálai Brüsszel egyik hírhedt kerületébe vezetnek, ami egykor hasító ipari központból nyomornegyeddé, majd muzulmán gettóvá vált.
A Belgiumba érkező muszlim bevándorlókat nem próbálják integrálni a társadalomba, nem véletlen, hogy arányaiban innen csatlakoztak legtöbben az Iszlám Államhoz. Nemcsak szegények, jó módú családokból is mentek Szíriába, több mint százan pedig már visszaérkeztek valamilyen küldetéssel. A belga kormány azt ígérte, hogy felszámolja az európai dzsihádisták fellegvárának számító kerületet, de nagy kérdés, hogy eddig miért nem tette, hiszen az utóbbi évek szinte összes európai merényletét onnan szervezték.
A legtöbb embernek először a belga sörök, majd talán az Európai Unió jut eszébe Brüsszelről. A november 13-i párizsi merényletsorozat óta viszont tele van a világsajtó azzal, hogy a 129 halálos áldozatot követelő terrorcselekmény szálai Belgiumba, azon belül is Brüsszelbe vezetnek.
Úgy tűnhet, hogy Brüsszel és a terrorizmus összefonódása valami új keletű dolog lehet, pedig nem az: az unió ütőere az elmúlt évtizedben látványosan vált az európai terrorizmus darázsfészkévé, és sem az európai bürokraták, sem a belga állami vezetők nem gördítettek akadályt az elé, hogy a méhkas egyre csak dagadjon.
