Hírvilág

HÁROM NAGY BEFO­LYÁSÚ AMERIKAI ZSI­DÓ SZERVEZET, a pénzgyűjtéssel foglalkozó United Jewish Appeal (UJA), a pénz izraeli és harmadik országbeli felhaszná­lását felügyelő United Israel Appe­al (UIA) és a csúcsfórumként mű­ködő Council of Jewish Federations (CJF) egyesülni készül. Az amerikai zsidóságban harminc éve folyó vita a szervezeti túlbur­jánzásról az elmúlt öt évben na­gyon fölerősödött, hiszen a globá­lis politikai változások következté­ben a zsidóság is egész új kihívá­sok elé néz (A kihívás már nem az antiszemitizmus, hanem az asszi­miláció – Szombat, 1995. márci­us). Az eddig megingathatatlan csúcsszervezetek háza táján ez az első komoly áttörés. Az egyesítő kongresszuson persze éles vita várható, mivel e szervezetek fel­ügyelik az amerikai zsidóság által különböző célokra adományozott pénz (évente kb. 1 milliárd dollár) jelentős részét. Az utóbbi évek­ben érezhető eltolódás mutatko­zott: az adományozó amerikai zsi­dók a pénz nagyobb hányadát tar­tották helyi közösségeikben és ke­vesebbet juttattak Izraelnek. E trend egyébként megfelel a „re­formcionisták” elképzeléseinek: a cél már nem mindenáron az alja Izraelbe, hanem – ha másképp nem megy – a zsidóság megőrzé­se a diaszpórában elmélyültebb oktatással, utaztatással, közössé­gi élményekkel (A katasztrófacio­nizmus vége – a minőségi cioniz­mus kezdete? – Szombat, 1995. október). Az UJA és az UIA munka­társai most attól tartanak, hogy vé­szes módon csökken majd az USA-n kívül felhasználható pénz mennyisége – és így az ő feladatuk is véget ér.

STEPHEN SPIELBERG filmrendező, Schindler listája című filmje után roppant vállalkozásba fo­gott: archívumot létesített New York­ban, ahol a holocaust túlélőivel készítendő videointerjúkat akarja tárolni. Világszerte kutatja a túlélőket, akik­nek történetét még nem rögzítették. Az archívum most új kihívás elé néz. Az információs szupersztráda korsza­kában ugyanis bárki bármelyik inter­jút rámásolhatja saját videójára vagy számítógépére, ettől kezdve pedig a manipulációnak nincs határa – mint ahogy azt a Forest Gump című film bi­zonyítja, ahol a főszereplőt egyebek közt az évtizedekkel korábban meggyilkolt Kennedy elnökkel montí­rozták össze. Ily módon egy túlélő szá­jába adhatják akár azt a szöveget is, hogy nem volt holocaust. Ezért döntés született, hogy a hozzáférést az archí­vum felvételeihez erősen megszigorít­ják: ezekhez csak a Jad Vasém és négy amerikai holocaust-kutatóköz­pont számítógép-hálózatán keresztül lehet majd hozzájutni.