Heti “Visszatérés Menete”
Mintegy 7000-8000 gázai gyűlt össze pénteken az övezetet irányító Hamász terrorszervezet támogatta “Visszatérés Menete” erőszakos tüntetéseken a határ mentén.
A lázadók szokás szerint kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták a biztonsági kerítést és a túloldalán állomásozó izraeli katonákat, akik tömegoszlató eszközökkel és speciális esetekben éles lőszerrel reagáltak a művelet-végrehajtási szabályok szerint.
A Hamász terrorszervezet irányítása alatt álló Gázai Egészségügyi Minisztérium 60 sérültről számolt be, köztük 4 nő, 15 gyerek, egy mentős és egy újságíró is volt.
Egyiptom, az ENSZ és Katar közvetítésével tűzszüneti tárgyalások folynak Izrael és a Hamász között, ami ha sikerrel jár, véget vethet a határ menti erőszaknak a terrorszervezet részéről, Izrael pedig cserébe enyhítene az övezetre kivetett néhány megszorításon.
A tüntetések szervezői felszólították a Palesztin Hatóság vezetőjét, Mahmúd Abbász elnököt, hogy látogasson a Gázai övezetbe, így a palesztinok erőiket egyesítve szállhatnának szembe Donald Trump elnök júniusban bemutatásra kerülő béketervével, az “évszázad megallapodásaval”.
A paleszinok két rivális kormány között vannak felosztva 2007 óta, amikor a Hamász terrorszervezet erőszakkal átvette a Gázai övezet feletti uralmat Abbász Fatah pártjától, aki azóta csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).
Abbász 2005-ben nyerte el a vezetői pozíciót, de választások hiányában négy évre szóló hivatali idejének 14. évében jár.
A bizottság tovabbá felszólította Abbászt, hogy vegyen részt a jövő pénteki tüntetésen, amit “a Golán szíriai arab” jeligére tartanak, „az arab nemzet egységének megerősítéseként.”
A következő “Visszatérés Menete” szolidaritást hirdet a Golán-fennsíkkal mint szíriai arab illetőségű területtel, reagálva Trump döntésére, hogy elismeri Izrael szuverenitását a terület felett.
„52 év után itt az ideje, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amely kritikus stratégiai és biztonsági jelentőséggel bír Izrael állam és a regionális stabilitás szempontjából!” írta Trump március 21-én Twitteren.
Izrael az 1967-es háború alatt foglalta el a Golán-fennsíkot és csatolta az országhoz, melyet a nemzetközi közösség mind a mai napig nem ismer el. A szíriai polgárháború fényében Izrael az elmúlt években fokozta erőfeszítéseit a baráti kormányok felé, hogy ismerjék el, hogy Izrael soha nem adja vissza a stratégiailag fontos területet az Aszad-rezsimnek, de eddig egyetlen ország sem lépett az ügyben.
A szíriai kormány elítélte Trump kijelentését és azt mondta, “Szíria elkötelezett, hogy visszaszerezze a területet az összes rendelkezésre álló eszközzel.”
Trump március 25-én Washingtonban Benjamin Netanjahu miniszterelnök és védelmi miniszter jelenlétében írta alá a döntést hivatalossá tévő rendeletet. Mindeközben az izraeli légierő megtorlócsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben, miután a kora hajnali órákban lakóházba csapódott egy Gázából kilőtt rakéta Izrael központi részén.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök kedden egy videóüzenetben jelentette be, hogy közösséget nevezne el Donald Trumpról a Golán-fennsíkon.
„Minden izraelit mélyen megérintetett, amikor Donald Trump elnök történelmi döntést hozva elismerte Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett. Ezért Pészách után szándékomban áll a kormány elé terjeszteni egy határozatot, mely a Golán-fennsíkon egy új közösség Donald J. Trump utáni elnevezését szorgalmazza,” jelentette ki a miniszterelnök, aki családja társaságában a Golánra látogatott Pészách ünnepén.
