Hátulról támadott az ügyész gyilkosa?
Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök csütörtökön délelőtt a Twitterre feltett üzenetében kétségét fejezte ki, hogy öngyilkos lett volna az őt megvádoló ügyész. Alberto Nismant, a Buenos Aires-i zsidó központ elleni 1994-es bombamerénylet ügyészét vasárnap találták halva lakásában. A múlt szerdán állt elő a váddal, hogy az elnök és környezete akadályozta a vizsgálatot és mentességet kínált a bűntény iráni eltervezőinek olajszállítások fejében.
Mintha Agatha Christie valamelyik krimije ismétlődne most Argentínában. Vasárnap a lakása fürdőszobájában holtan találták Alberto Nismant, aki 2004 óta vette át az ügyészi munkát az Argentin Zsidó Közösség (AMIA) épületénél 85 halálos áldozatot és csaknem 300 sebesültet követelő 1994-es autóbombás robbantás kivizsgálásával kapcsolatban. Hétfőn kellett volna a kongresszus különbizottsága előtt ismertetnie bizonyítékait arról az egy hete szerdán a televízió nyilvánossága előtt megfogalmazott vádjáról, hogy Cristina Fernández de Kirchner elnök és külügyminisztere, valamint a kormányhoz közel álló néhány további személy a háttérben valójában alkut ajánlott Iránnak.
Argentína még 2007-ben, részben Nisman munkája eredményeként az Interpolon keresztül hét iráni személy ellen adott ki elfogatóparancsot. Nisman szerint ugyanis 1994. július 18-án Ibrahim Husszein Berro, a libanoni Hezbollah egyik katonája vezette azt a Renault típusú kisbuszt, amelyben a bomba robbant a zsidó központnál, s a terrormerényletet a későbbi iráni honvédelmi miniszter, Ahmad Vahídi és az iráni Forradalmi Gárda egykori vezetője, Mohsen Rezaie tervelte ki. A nemzetközi elfogatóparancs kiterjedt Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt államfőre is.
2013-ban, Fernández elnöksége alatt Argentína egyetértési megállapodást irt alá Iránnal az autóbombás merénylet közös kivizsgálásáról, amelyből eddig semmit nem hoztak nyilvánosságra. Nisman a múlt héten, külföldi szabadságát megszakítva váratlanul a televízió nyilvánossága előtt azt állította, hogy telefonlehallgatásból nyert bizonyítékai vannak, miszerint titkos alku keretében argentin részről felajánlották, hogy az iráni gyanúsítottak mentességet kapnának iráni olajszállítások fejében, amelyet a mentességen túl argentin gabonaexport egyenlített volna ki.
Nismannak tíz biztonsági testőre is volt, ők riasztották vasárnap Nisman anyját, hogy a férfi nem válaszol a telefonhívásokra, és nem nyitja ki a lakása ajtaját sem. Zárszerelőt kellett hívni, s a riasztásra azonnal megérkezett Sergio Berni, a kormány biztonsági államtitkára, még a halál ügyében kirendelt ügyészt megelőzően. Az eset látszatra öngyilkosságnak tűnt, a holttest a fürdőszobában volt egy 22-es kaliberű pisztollyal együtt. A bejelentés szerint Nisman a halántékába lőhetett egy golyót közvetlen közelről. Viviana Fein ügyész aztán kedden azt közölte, hogy negatív eredményt hozott a vizsgálat, nem találtak sem lőpormaradványokat, sem más nyomot Nisman kezén. Ám szerinte technikai ügyről van szó, mert egy olyan kis kaliberű fegyver, mint a 22-es elsütése maradhat nyom nélkül. Ezért a vizsgálat eredménye nem zárja ki, hogy Nisman lőtte fejbe magát. Az ügyész a helyszíni szemle alapján kizárta az idegenkezűséget.
Egy friss ujjlenyomat
Kiderült az is, hogy noha Nisman nevén volt lőfegyver, egyik munkatársát, Diego Lagomarsino informatikust hívta fel telefonon szombaton és kért tőle revolvert, mert fenyegetéseket kapott a szerdai televíziós nyilatkozata után. Az informatikus még szombaton este el is vitte Nismannak azt a pisztolyt, amelyet aztán vasárnap megtaláltak holtteste mellett.
