Három magyar miniszter után Köves Slomó is beszólt a német külügyi államtitkárnak

Köves Slomó szerint Michael Roth az antiszemitizmust “kiüresedett politikai bunkósbotként” használja.

Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter után Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is beszólt Michael Roth német külügyi államtitkárnak. Roth ugyanis  egy interjújában a „Magyarországon terjedő antiszemitizmusról” beszélt.

Köves Slomó, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezető rabbija a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szólt oda Michael Rothnak, mondván: Különösen furcsa, hogy egy német politikus bírálja Magyarországot, hiszen Németországban 2019-ben 1824 antiszemita cselekmény volt, míg hazánkban összesen 35.

Lehet az antiszemitizmust politikai bunkósbotként használni, de ez azok számára jelentős, akik célpontok. Ebből a szempontból Magyarország különösen biztonságos helynek tekinthető – jelentette ki Köves Slomó.

Ami különösen aggasztó, hogy Magyarországon stagnálnak ezek az adatok, míg Németországban évről évre növekszik a számuk. Fontos lenne, ha a politikusok is komolyabban vennék ezt a kérdést és nem kiüresedett politikai bunkósbotként használnák – tette hozzá.

*

Mint arról írtunk, a német t-online hírportáljának adott interjúja egyik mondatában Roth egy kérdésre „a Magyarországon terjedő antiszemitizmusról” („der grassierende Antisemitismus in Ungarn”) beszél – hogy ennek kapcsán a saját országában elkövetett antiszemita cselekményekre is felhívja a figyelmet:

“Lengyelországhoz és Magyarországhoz képest nálunk egész jól működik a jogállam.

Nálunk is vannak bajok. A Magyarországon terjedő antiszemitizmus volt az egyik oka a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításának. Nem tudok azonban más országok antiszemitizmusáról kritikusan beszélni anélkül, hogy a Németországban rémisztő módon növekvő antiszemita bűncselekményeket néven ne nevezzem.” – fogalmazott a német politikus.

A Michael Roth által említett 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását kezdeményező dokumentumban az antiszemitizmusról is esik szó, az (50) számot viselő fejezetben:

„…az Európa Tanács emberi jogi biztosa jelezte, hogy aggasztónak tartja a rasszizmussal és az intoleranciával kapcsolatos magyarországi helyzet romlását, amelyen belül a cigányellenesség az intolerancia legkirívóbb formája, amiről a romákkal szembeni különösen durva, akár erőszakos cselekmények, félkatonai szervezetek felvonulásai, valamint a romák lakta falvakban tartott őrjáratai is tanúskodnak. Kiemelte továbbá, hogy a magyar hatóságok által tett, az antiszemita beszédet elítélő nyilatkozatok ellenére visszatérő probléma az antiszemitizmus, amely gyűlöletbeszéd, valamint a zsidók és a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg. Ezen kívül megemlítette a migránsok, köztük a menedékkérők és a menekültek ellen irányuló idegengyűlölet, valamint az egyéb társadalmi csoportokkal, köztük az LMBTI személyekkel, a szegényekkel és a hajléktalanokkal szembeni intolerancia kiújulását”.