„Hálás vagyok a természetnek, hogy megérhettem a 100. életévemet”
A Hadik Irodalmi szalon vendége volt Bálint gazda, akinek Bánó Andrással közösen írt életrajzi kötete nemrég jelent meg „A 100 éves kertész” címmel.
A kávéház korántsem volt ismeretlen Bálint Györgynek, hiszen már 70 évvel ezelőtt megfordult itt, és emlékezett rá, hogy az akkori magyar irodalom alakjai, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond nagy számmal jelen voltak. A Hadik név ráadásul azért is bír számára extra jelentéssel, mert a Kertészeti Főiskola diákjaként többek között gróf Hadik-Barkóczi Endre birtokán töltötte gyakornoksági idejét.
Nem mindennap találkozik az ember 100 évesekkel, főleg híres magyarok nem szokták megélni a matuzsálemi kort, Bálint gazda pedig az ország kedvenc kertésze, így a jegyek igen hamar elfogytak az estre, és át is kellett tenni a rendezvényt a szomszédos Szatyorba, ahonnan még a csillárról is emberek lógtak.
Bálint György július 28-án ünnepelte a kerek évfordulót, leélt tehát egy komplett évszázadot, nem akármilyen életúttal, megpróbáltatásokkal. Mégsem az ugrik be róla, hogy matuzsálem: 25 évet bátran letagadhatna, ami pedig a szellemi frissességet illeti, jó, ha tudjuk, hogy az unokája megtanította számítógépezni, így azon ír leveleket és cikkeket.
A nagyközönség leginkább a Nők Lapjából és a Magyar Televízión 1981-2009 között futott Ablak című magazinműsorból ismerheti, de honlapján még most is naprakész információkat találunk kertgondozás témakörben. Az est során az is kiderült, hogy bár a tévéműsor már vagy húsz éve megszűnt, még ma is odafordulnak hozzá a metrólépcsőn vagy a buszon, hogy kertészeti tanácsokat kérjenek. „Mellém áll az idős hölgy, és érzem rajta, hogy valamit kérdezni akar. Megszólítom, hogy tényleg szeretne valamit kérdezni? Mindig el szoktam ezt találni. Számukra fontos a válasz, még ha olyan kicsiség, hogy az ablakban lévő muskátli levelei miért sárgulnak. Ha válaszolok, sikerül szereznem neki egy jó napot” – írta körül Bálint gazda, hogyan is zajlanak az ilyen szituációk.
„Gyuri bácsival” és a könyv társszerzőjével, Banó András újságíró-szerkesztő-műsorvezetővel Juhász Anna beszélgetett, Kocsis Gergely színművész felolvasott a könyvből is, amiből kiderül, milyenek voltak a Gyöngyös melletti családi birtok mindennapjai, édesapja hogyan tartotta magát az elvhez, miszerint ha egy kisgyerek valamit nagyon szeretne, nem szabad megkapnia, illetve milyen volt felnőtt fejjel bejárni Európát egy Trabanttal, amiről az angolok azt hitték, egyedi kérésre gyártják, és ami természetesen le is robbant útközben.
Bálint György ilyen őszintén még sosem beszélt saját életéről, mint az új könyvben, noha már jelent meg önéletírása korábban, Keserédes éveim címmel. „Kicsit hasonlít ahhoz, amit a középkorban gyakoroltak a tudósjelöltek: élő békákat boncoltak föl, így ismerték meg a belső szervek működését. Ilyen boncolgatás volt számomra a történetek elmesélése, amelyeknek részese, elszenvedője voltam” – mondta Bálint gazda a könyv megírásának folyamatáról. Bánó András áprilistól júniusig, hat héten át heti három alkalommal készített vele mélyinterjúkat, ezekből állította össze a szöveget. A háromórás beszélgetések végén viszont András fáradt csak el. „>>Már mész?<< Kérdezte tőlem. Gondoltam, három óra csak elég, mégiscsak 100 éves, de sokkal jobban bírta, mint én” – emlékezett vissza András.
Élete másik kritikus pontja az volt, amikor 1945 júniusában hazatérve azzal szembesült, hogy a családi gazdaságot kifosztották, letarolták, és egy fillér nélkül állt ott egymagában. (A családját egyetlen húga kivételével megölték a holokauszt során.) Az előző évből visszamaradt árvakelés learatásából szerzett pénzen vett két rossz lovat és egy tehenet, majd gazdálkodni kezdett. Groteszk fordulat, hogy a nagy nehezen összekuporgatott gazdaságot pár év múlva viszont államosították. Bánó András ehhez hozzáfűzte azt a történetet is, ami a gunskircheni koncentrációs táborból kiszabadulva történt Bálint Györggyel egy szanatóriumban. Egy magyar származású ezredestől kapott ajánlatot, hogy a többiekhez hasonlóan menjen Amerikába, de ő Kovács ezredes legnagyobb megdöbbenésére közölte, hogy vissza akar menni Magyarországra akkor is, ha nem él már senki a családjából. „Az egész könyvön végigvonul, hogy a föld, a gyöngyösi föld, a magyar föld neki egy oltáriszentség” – mondta András.
Címkék:Bálint gazda