Hadigondozottak járadéka: a Mazsihisz levélben fordult a Miniszterelnökséghez az igénylők érdekében

Egy törvénymódosítás a közelmúltban kibővítette a járadékra jogosultak körét, a jogosultságot alátámasztó dokumentumokat azonban, a Mazsihiszhez érkező visszajelzések szerint – amelyet szerkesztőségünk meg tud erősíteni hasonló visszajelzések alapján – egészen eltérően ítélik meg az egyes, területileg illetékes kormányhivatalok.

A Mazsihisz most azt adta hírül, hogy hogy a kérelmezők érdekében fordult Heisler András az illetékes miniszterhez, Gulyás Gergelyhez.

A Mazsihisz elnöke jelezte, hogy – miközben maradéktalanul tiszteletben tartja az egyes kormányszervek jogértelmezési autonómiáját – reméli, hogy egységes, kiszámítható joggyakorlat alakul majd ki a jogosultságok megítélésénél, ebben a reményben hívta fel Gulyás Gergely miniszter figyelmét az érintettek tapasztalataira, kérve, hogy tájékozódjon az ügyben.

A Mazsihisz a Miniszterelnökséget vezető miniszter úr válaszát kézhez kapva tájékoztatást ígér a további fejleményekről.

*

Mostantól rendszeres havi járandóságot kaphatnak olyanok is – például a magyar igazolvánnyal rendelkező nem magyar állampolgárok –, akikre a hadigondozásról szóló, 1994. évi XLV. számú törvény még nem vonatkozott. A részletekről a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál érdeklődjenek, a külföldön élők pedig a Budapest Főváros Kormányhivatalt keressék.

Az Országgyűlés idén január elsejétől több lényeges ponton módosította a hadigondozásról szóló jogszabályt. Az 1994. évi XLV. törvény módosítása szerint bővül a jogosultak köre: támogatást nyújtanak a második világháborúban elesett, eltűnt és hadifogságban elhunyt katonák és munkaszolgálatosok özvegyeinek és árváinak, továbbá mindazoknak, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül attól, hogy a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés következtében más ország állampolgárává vált – feltéve, hogy jelenleg magyar állampolgársággal, vagy magyar igazolvánnyal, s magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezik.

A törvénymódosítás megnyitja a hadigondozotti jogosultságot olyan volt hadiárvák, hadigyámoltak és hadigondozott családtagok számára is, akiknek igénye 1949. január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de pénzellátásukat megszűntették nagykorúságuk vagy házasságkötésük miatt. A jogosultságot mostantól olyanok is igényelhetik, akiknek a kérelmét politikai okból annak idején elutasították, vagy akik a kérelmüket politikai okokból be sem nyújtották.

A rendszeres havi járandóságot a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalban lehet igényelni, míg a külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező kérelmezők a Budapest Főváros Kormányhivatalhoz (BFKH) fordulhatnak. A kérelmet benyújthatják nem magyar állampolgárok is, ha magyar igazolványuk vagy magyar hozzátartozói igazolványuk van.

Az eljárás során a jogosultság hadi eredetét egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon kell igazolni.

A megítélt járadékot a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal folyósítja. A járadék az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 százaléka. (A BFKH közleménye nyomán)

Részletes tájékoztatás és a szükséges nyomtatványok ide kattintva