Édességosztogatás sikeres merénylet után

A halálos áldozatokat követelő terrortámadástkövetően az arab településeken zajló ünnepségekről szóló hírek sokakat megdöbbentettek. Az öröm ilyen jellegű megnyilvánulása egy-egy gyilkos merénylet után azonban egyáltalán nem új keletű.

A legismertebb talán az az eset, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után Jehudában, Somronban, Gázában és Kelet-Jeruzsálemben is filmre vették az elkövetőket ünneplő és cukorkát osztogató arabokat.

Vannak azonban olyanok, akikből e spontán ünnepségek nem egyszerűen undort, vagy zavart váltanak ki, hanem halálos veszélyt is jeleznek számukra.

Szárá arról a négy évről mesélt az Arutz Sheva portálnak, amikor Játában élt, abban az arab faluban, ahol a múlt heti mészárlás elkövetői felnőttek. Az asszony elbeszélése szerint az ott töltött időszakban rendszeresen látta a merényleteket követő vidámságot, illetve azt, hogy milyen széles társadalmi bázisa van a terrorizmusnak. Az egész falu támogatta és lelkesen üdvözölte a gyilkosságokat.

„Nincs még egy olyan örömünnep, mint ha valahol halálos áldozatot követelő merényletet követnek el”- meséli Szárá. „Minden házban erről beszélnek, az egész település erről beszél. Mindenki boldog és örül, férfiak és nők egyaránt.”

Fiatal arab fiú cukorkát osztgat Tulkaremben egy merénylet után

Amikor a merényletek egyre gyakoribbak lettek, mindenki, még azok is, akik a legközelebb álltak hozzá – beleértve a férje családját is -, ellenségessé váltak Szárával. „Egyfelől furcsán néztek rám, mintha meg akarnának ölni; másfelől dicsértek, amiért ott voltam velük, és közéjük tartozóvá váltam. Sokat szenvedtem a rasszizmustól. Bezárkóztam egy szobába, onnan hallgattam, ahogy a zsidókat átkozzák. Nem válaszolhattam, be kellett fognom a számat.”

A teljes cikk itt olvasható.