„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József-konferencia a Országos Rabbiképző -Zsidó Egyetemen

„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport szervezésében 2016. október 27-én Budapesten „Franz Joseph málkénu” [Ferenc József királyunk] Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója címmel konferenciát rendeznek (1084 Budapest, Scheiber Sándor utca 2.).

A konferencia a Rabbiképző Intézet egykori névadójára emlékezik közelgő halálozási jubileuma okán. A rendezvény Ferenc József felekezeti értelmezéseit, az uralkodóház önmagáról kialakított képét és ennek társadalmi percepcióit, Ferenc Józsefnek és korának különböző közösségi emlékezettörténeteit, valamint a modern fejlődés-gondolat korabeli megjelenéseit vizsgálja a különböző felekezetek vallási szövegeinek, az irodalmi és művészi alkotásoknak, a populáris kultúra tárgyainak és a hatalom reprezentációnak tükrében.

A 19. század a modernizáció kora volt, a század második fele pedig a zsidó felekezetiesedés időszaka, és a modern alkotmányos államiság kiépülésének kora. A magyar és a közép-európai zsidóság esetében 19. századot a társadalomtörténeti kutatások a társadalmi felemelkedés és integráció időszakaként tartják számon. A kor önképének központi eleme volt a gazdasági fejlődés és a modern értelemben vett haladás toposza. A Habsburg dinasztia – élén Ferenc Józseffel – is ekként szemlélte saját korát, társadalmát és az uralkodóház Monarchiában betöltött szerepét. Az uralkodó a dualizmust a tudomány és a művészet fejlődésének korszakaként fogta fel. Ferenc József önmagára népei és birodalma egysége őrzőjeként és a felekezet közötti béke védelmezőjeként tekintett. Ez az önkép nem csak az udvari kiadványokban és a Habsburg főhercegek védnöksége alatt álló reprezentatív történeti, tudományos és művészeti feldolgozásokban jelent meg, hanem a közbeszéd részévé is vált.

Ferenc József császár-király a Monarchia szimbólumává vált, ugyanakkor a róla kialakult kortárs toposzok halálán túl is hatottak, és a kulturális emlékezet részei maradtak. Ferenc Józsefnek, a koronás főnek izraelita felekezeti olvasatai is kialakultak. A koronás fő tisztelete a judaizmus vallási hagyományaiból eredt. Ferenc József a zsidókat népeinek nevezte. A királyért mondandó izraelita imaszövegek a királytól az imádkozó „gyülekezetig” a társadalom kortárs rendjét jelenítették meg. Az uralkodó tisztelete ugyanakkor része volt a rendi hagyományokat és a modern nemzeteszmét összeegyeztető kiegyezés – Deák Ferenc által képviselt – törekvéseinek, és Habsburg-Ausztria népeitől megkövetelt állam iránti lojalitásnak. Az új izraelita irányzati intézményrendszer a modern polgári állam kereteinek kiépülésével jött létre. Az uralkodó az orthodox küldöttségek kéréseinek éppúgy eleget tett, mint a mérsékelt vallásreformot szorgalmazó neológ ellentábor kéréseinek. A katolikus uralkodó ezáltal a vallásosság és a vallásos zsidóság pártfogójává, a zsidóság körében szimbolikus alakká vált. Emléktáblákon, fotókon és emlékiratokban örökítették meg a királylátogatásokat, a király izraelita felekezet irányában tett szimbolikus gesztusait.

Az állam iránt lojális, a többségi nemzetbe integrálódni kívánó modern zsidó irányzat iskolaigényét a Dinasztia is támogatta, és az általa 1849-ben beszedett türelmi adó hátralékot 1850-ben Ferenc József a „Zsidó Oktatási Alap” életre hívására fordította. A németországi maszkilok által 1854-ben megnyitott breslaui Jüdisch-Theologische Seminar szolgáltatta a mintát később egy magyarországi modern zsidó oktatási intézmény létrehozásához.

Ferenc Józsefnek a pesti Rabbiképző Intézetben tett 1877. évi látogatását emléktábla őrzi. Ferenc József kora a két világháború közötti izraelita értelmezésekben letűnt aranykorrá vált. A Monarchia a társadalmi felemelkedés, és a jogegyenlőség mellett az izraelita felekezeti intézményesülés fontos – és később nosztalgiával idézett – korszaka lett.

A konferencia fővédnöke Habsburg György, Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövet. Előadói a szervező intézmények mellett a jeruzsálemi Héber Egyetemről, a zágrábi Ivo Pilar Társadalomtudományi Intézetből, a Nagyváradi Egyetemről, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Budapesti Metropolitan Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, az MTA BTK Néprajzi Intézetéből, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet Judaisztikai Kutatócsoportjából, az Országos Széchényi Könyvtárból, valamint a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyéről érkeznek.

A konferencia programja

10.00-11.00 Megnyitó / (Oktogonális terem)
Habsburg György fővédnök: Köszöntő, Oláh János rektorhelyettes: Megnyitó

11.00-12.00 Plenáris / (Oktogonális terem)
Elnököl: Bányai Viktória

11.00-11.20 Oláh János (OR-ZSE): I. Ferenc József és az Országos Rabbiképző Intézet (Landes-Rabbinerschule)
11.20-11.40 Marjanucz László (SZTE): Ferenc József uralkodásának mérlege
11.40-12.00 Landgraf Ildikó (MTA): „Uralkodjék a szíveken” – Ferenc József alakja a folklórban és a populáris olvasmányokban

12.00-12.40 Ebédszünet, állófogadás

13.00-17.00 Párhuzamos szekciók (Oktogonális terem és Díszterem)

Uralkodóportrék

13.00-15.20 (Oktogonális terem)
Elnököl: Marjanucz László

13.00-13.20 Vesztróczy Zsolt (OSZK): „A legelső magyar ember, a király” – Ferenc József alakja Mikszáth írásaiban
13.20-13.40 Hansági Ágnes: (KRE): „…akinek nem kell tolmács a trón és nemzet között…” – Jókai Ferenc József-portréi
13.40-14.00 Kelemen Zoltán (SZTE): Az Ulysses mint az Osztrák-Magyar Birodalom utolsó nagy művészeti produktuma – Ferenc József és Leopold Bloom koronázása

14.00-14.10 Szünet

14.10-14.30 Kiss Endre (OR-ZSE): ”A császár az egész világ” – Ferenc József Hermann Broch, Robert Musil és Joseph Roth életművében
14.30-14.50 Lichtmann Tamás (OR-ZSE): Az Osztrák-Magyar Monarchia kezdeteitől a Habsburg birodalom széthullásáig – Mítosz és valóság a korabeli művészetek tükrében
14.50-15.10 Bányai Viktória (MTA TK KI, Judaisztikai Kutatócsoport): A császár megmenekülése – A Libényi-merénylet emlékezete kortárs héber versekben

15.10-15.20 Vita
15.20-15.30 Szünet

Izraeliták Ferenc József birodalmában

15.30-17.00 (Oktogonális terem)
Elnököl: Lichtmann Tamás

15.30-15.50 Szántóné Balázs Edit (OR-ZSE): Ferenc József zsidó nemesítései
15.50-16.10 Bíró Ákos (HVKTKH): Kétfejű sas Dávid pajzsán – Tábori rabbik Ferenc József császár és király haderejében
16.10-16.30 Mezei J. Zoltán (OR-ZSE): „A nagy hadgyakorlat” – I. Ferenc József 1908-as látogatása Veszprémben a helyi sajtó tükrében
16.30-16.50 Szögi László (ELTE): A magyarországi zsidóság kiemelkedő részvétele a külföldi egyetemi tanulmányokban 1730-1919

16.50-17.00 Vita

Franz Joseph I and the Jews

13.00-14.30 (Díszterem)
Chair: Balázs Gábor

13.00-13.20 Dobrovšak, Ljiljana (Institute of Social Sciences Ivo Pilar): Franz Joseph I and the Jews of Croatia and Slavonia
13.20-13.40 Arad, Lily (Hebrew University, Jerusalem): ‘The city after which you are named, for King of Jerusalem is your name’ – The Myth of Franz Joseph I in the Old Yishuv
13.40-14.00 Zima András (OR-ZSE): Zionists about the Ruler – Franz Joseph in the Hungarian Zionist press
14.00-14.20 Fenyves Katalin (METU): The Israelitisch-Theologische Lehranstalt of Vienna and the Hungarian Jewry

14.20-14.30 Vita
14.30-14.40 Szünet

Ferenc József képe az izraelita felekezetiségben

14.20-16.40 (Díszterem)
Elnököl: Landgraf Ildikó

14.40-15.00 Torontáli Judit (OR-ZSE): Ferenc József alakja a neológ izraelita imakönyvekben
15.00-15.20 Bodo Edith Emese (Universitatea din Oradea): „És elhatározták Istennek házat épiteni… Ő Felsége Első Ferencz József ausztriai császár és Magyarország apostoli királyának dicsőségteljes, áldásdus és alkotmányos uralkodása alatt” – A Nagyváradi Cion Templom története
15.20-15-40 Vér Eszter Virág (ELTE): „… egyszerre csak nem volt, mert magához vette őt…” – Gyászmegemlékezések, gyászolvasatok – adalékok Rudolf trónörökös alakjának izraelita felekezeti adaptációihoz
15.40-16.00 Glässer Norbert (SZTE): „A zsidó gyász” – Ferenc József temetésének neológ izraelita szimbolikus politikai adaptációja
16.00-16.20 Peremiczky Szilvia (OR-ZSE): A bölcs király reprezentációja – Salamon és Ferenc József alakja Goldmark Sába királynője című operájában

16.20-16.40 Vita
17.00 Zárszó (Oláh János, Oktogonális terem)

A programfüzet ide kattintva tölthető le. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött: [email protected]

*

Az első világháború centenáriumának programjaihoz csatlakozva a MAZSIHISZ „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban…” – Emlékkonferencia a budapesti Hősök Temploma avatásának 85. évfordulójára címen tudományos tanácskozást szervez 2016. november 10-én, csütörtökön, 11:00 órától a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Dísztermében (Budapest VII. ker., Síp utca 12. II. em.).

Az eseményekre a MAZSIHISZ minden érdeklődőt tisztelettel vár.