Franciaországi iszlám radikalizáció: keveseket érint, de táptalaj van
A fiatal muszlimok egy része – ebben a felmérésben 10-ből mintegy 6 fő – a Köztársaság törvényei elé helyezné a vallási törvényt. Ezúttal az IFOP közvélemény-kutató adatai mutatják azt, hogy elvi táptalaja bőven lehet az ideológiai térítésnek. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a szigorúan vett vallási radikalizmus és a terrorista radikalizáció (egyelőre?) keveseket érint.
Muszlim tiltakozó ima Párizs külvárosában Clichy la Garenne-ben 2020 novemberében, amiért a hatóságok le akarják állíttatni az utcai imádkozásokat (Fotó AP, Thibault Camus)
A leginkább figyelemre méltó a sajtóban is gyakran idézett szám, hogy a megkérdezett 15-24 éves muszlim fiatalok 57%-a szerint a vallási törvény, a saría fontosabb, mint a (francia) Köztársaság törvényei – írja Soós Eszter Petronella a tev.hu-n közzétett elemzésében. Ez a kutatási jelentés szerint mintegy 10 pontos emelkedés 2016 óta. Mindeközben az összes megkérdezett muszlim 38%-a is többé-kevésbé egyetért a fentiekkel, ebben nyilván a fiatalok is benne vannak, ami mutatja a generációs törés mélységét (a 35 évesnél idősebbeknél 30% azoknak az aránya, akik a sariát helyezik előbbre). A katolikusoknál csak 15% ugyanez a tulajdonképpen vallási fundamentalizmusra utaló arány.
Torzíthatja az adatokat és az összehasonlítást az, hogy a külön muszlim mintát augusztus közepén kérdezték végig, a teljes népességre vonatkozó reprezentatív mintát viszont október 20-22. között.
Ez azt jelenti, hogy a külön kérdezett muszlim mintában még nem látszik a Mohamed-karikatúrák újrapublikálásának és a Samuel Paty-gyilkosságnak a hatása, a teljes népességre vonatkozó mintában viszont potenciálisan igen (hiszen a merénylet október 16-án történt, vagyis az adatfelvételre a legnagyobb sokk idején került sor). Persze megjegyzendő, hogy a teljes népesség körében szintén megjelennek muszlimok is, hiszen a reprezentativitás vallási szempontból is megvalósult a módszertani beszámoló szerint.
Így például tudjuk a felmérésből, hogy a muszlimok szisztematikusan kisebb mértékben értenek egyet a Paty-merénylet után bejelentett vagy tervezett intézkedésekkel (egyes szervezetek feloszlatása, illegálisan az országban tartózkodó radikálisok kiutasítása), mint a teljes népesség. Érdekesség, hogy miközben a megkérdezettek 75%-a, ezen belül a vallástalanok és a katolikusok 80%-a ért azzal egyet, hogy a tanárok karikatúrák megmutatásával is illusztrálhassák a szólásszabadságról szóló óráikat, a megkérdezett muszlimok mindössze 36%-a gondolta így.
