Franciaország az anticionizmusra is kiterjeszti az antiszemitizmus jogi kategóriáját

Írta: Venczel Katalin, MTI / Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle, Külföld

Emmanuel Macron francia államfő szerda este elítélte “az antiszemitizmusnak a második világháború óta példátlan megerősödését Franciaországban és Európában”, jelezve, hogy az antiszemitizmus jogi kategóriáját kiterjesztik az anticionizmusra.

Emmanuel Macron (Fotó: Bertrand Guay/AFP/Getty Images)

Ezzel a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) definícióját fogadják el, aminek bevezetéséről a napokban Magyarországon is szó esett: A Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (International Holocaust Remembrance Alliance) keretében kidolgozott antiszemitizmus-definíció alkalmazásának “előmozdításáról” határozott a magyar kormány. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

“Az évek óta súlyos helyzet az elmúlt hetekben tovább romlott hazánkban, ahogy egész Európában és a nyugati demokráciák szinte mindegyikében, az antiszemitizmusnak a második világháború óta kétségtelenül példátlan erősödésével szembesülünk” – fogalmazott a francia köztársasági elnök a Franciaországi Zsidó Intézmények Tanácsának (CRIF) éves vacsoráján Párizsban. “Az antiszemitizmus évek óta ismét áldozatokat követel” – tette hozzá arra utalva, hogy tavaly 74 százalékkal emelkedett az antiszemita incidensek száma az előző évhez képest.

Emmanuel Macron kedden konkrét intézkedéseket ígért a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében, ahol csaknem száz sírt felfestett  horogkereszttel gyaláztak meg. A francia államfő jelezte, hogy májusban a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely a rasszista és antiszemita gyűlöletbeszédek visszaszorítása érdekében “nyomást kíván gyakorolni” az internetes szolgáltatókra.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a franciaországi zsidó szervezetek kérésére pedig a köztársasági elnök bejelentette, hogy Franciaország az antiszemitizmus jogi definícióját ki fogja terjeszteni az anticionizmusra is, mert az “egy modern formája az antiszemitizmusnak”. Külön törvényi szabályozás azonban nem várható az anticionizmus büntethetőségére. 

Emmanuel Macron kezdeményezte minden rasszista és antiszemita egyesület, illetve csoport feloszlatását, amely közül három szélsőjobboldali szervezetet (Bastion social, Blood & Honour Hexagone és Combat 18) meg is nevezett. 

“Az antiszemitizmus nem a zsidók problémája, hanem a köztársaság problémája” – mondta az államfő, arra kérve az oktatási minisztériumot, hogy mérje fel a zsidó szervezetek által jelzett azon problémát, miszerint több zsidó vallású gyerek az utóbbi időben antiszemitizmus miatt otthagyta az állami iskolákat.

Francis Kalifat, a CRIF elnöke beszédében arra kérte a franciaországi muzulmánokat és imámokat, hogy vegyék fel a harcot az antiszemitizmus ellen és “fejezzék be a zsidók iránti gyűlölet vallási igazolását”.

Kedd este a politikai pártok felhívására tízezrek tiltakoztak mintegy hetven francia városban az elmúlt hetekben elkövetett antiszemita támadások ellen. Párizsban mintegy 20 ezren gyűltek össze a République téren, miközben Emmanuel Macron államfő a Soá emlékhelyen koszorúzott a parlament két háza elnökének kíséretében.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a 2017-ben történt 311 antiszemita incidensekhez képest 2018-ban 541-re emelkedett az ilyen esetek száma. Ezek közül 183 tettleges antiszemita cselekmény, egy emberölés volt, a többi 358 pedig fenyegetés. A jelentős emelkedés ellenére a számok nem érték el a 2015-ös arányt, amikor is 808 antiszemita incidenst regisztráltak a francia hatóságok, köztük januárban egy zsidó élelmiszerbolt elleni dzsihadista támadást, amelyben négyen vesztették életüket. Az antiszemita cselekmények száma egyébként a merényletsorozat előtt döntött rekordot, 2014-ben 851 esetről tudtak a hatóságok, tíz évvel korábban pedig 974-et regisztráltak. Mindezek következtében az elmúlt évtizedben hivatalos adatok szerint mintegy 45 ezer zsidó, a franciaországi közösség tizede emigrált Izraelbe, de többen Kanadába vagy az Egyesült Államokba költöztek, illetve az országon belül is megindult a zsidók átköltözése biztosabb térségekbe.

Francia elemzők szerint a három hónappal ezelőtt szociális követelésekkel indult elitellenes sárgamellényes mozgalom megmozdulásai felszínre hoztak tabukat és erősítik a gyűlölködést. Szakértők háromfajta forrását látják a franciaországi antiszemitizmusnak: a radikális iszlámot, amely a második világháborút követően betelepített muzulmán lakosság körében nyert teret, a hagyományos szélsőjobboldali nézeteket, valamint a szélsőbaloldalhoz kapcsolható politikai anticionizmust, ez utóbbi kettő figyelhető meg a sárgamellényesek megmozdulásain.