Francia elemző álláspontja: Orbánék visszaszorították a Jobbikot
Az új választási törvény morális szempontból bírálható azért, mert a győztes Fidesznek kedvez, ugyanakkor “Orbán Viktornak ez volt a módszere arra, hogy feltartóztassa a Jobbik valódi térnyerését” – mondta az MTI-nek hétfőn Jean-Yves Camus, a párizsi Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutatója.
A francia politikai elemző szerint, akinek a szélsőjobboldal a kutatási területe, egy radikális jobboldali párt jelenleg sehol máshol Európában nem tudna elérni olyan jelentős eredményt, mint a Jobbik Magyarország északkeleti részén. A párt mindenhol erősödött az előző választások óta, de különösen földrajzilag behatárolható helyeken tudott harminc százalék körüli eredményt elérni – hangsúlyozta Camus.
Kizárólag demokratikus szempontból nézve a választási rendszert, az a párt, amelyik veszített szavazatokat, nem rendelkezhetne több képviselővel, míg az a párt, amelyikre többen szavaztak, nem veszíthetne helyeket – jegyezte meg a Camus annak kapcsán, hogy a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest elért négy százalékos javulása ellenére a Jobbik a korábbiaknál kisebb frakcióval fog rendelkezni.
A francia elemző szerint hazai megerősödése ellenére a magyar szélsőjobboldal marginalizálódott Európában. Emlékeztetett arra, hogy Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke a Jobbikkal előre kizárta az együttműködés lehetőségét a május végi európai parlamenti választásokat követően megalakuló szélsőjobboldali frakcióban, a pártnak a romákkal szembeni szélsőséges álláspontja és az antiszemitizmusa miatt. Arra a kérdésre, hogy az FN ezt megteheti-e azok után is, hogy a Jobbik megerősödött, az elemző azt válaszolta: “az FN arculatában hatalmas kárt okozna bármilyen kapcsolat a Jobbikkal”. A pártalapító Jean-Marie Le Pen korábban kereste a kapcsolatot a Jobbikkal, de az FN-t 2011 óta irányító lánya ennek megszakítását kérte. “Egy olyan párt, amely javítani akar a hazai arculatán, nem állhat többé kapcsolatban a Jobbikkal” – tette hozzá.
Jean-Yves Camus szerint az európai szélsőjobboldali mozgalomban törésvonal figyelhető meg az olyan modern pártok között, amelyek az FN-hez és a skandináv szélsőjobboldalhoz hasonlóan a szuverenitást és a “relatív normalizálást” hirdetik, és az olyan formációk között, amelyek a hagyományos keményvonalas szélsőjobboldali politikát képviselik. Ez utóbbihoz tartozik a Jobbik, a görög Arany Hajnal és a Mi Szlovákiánk Néppárt is. “E között a két politikai vonulat között egyre kevesebb a közös vonás, mert Nyugat-Európában egy párt nem tartozhat a mainstreamhez, ha arculata bármiben is hasonlít az 1930-as évekbeli szélsőjobboldali pártokhoz vagy mindahhoz, ami a II. világháborúban történt. Ezt a nyugati közvélemény már nem fogadja el” – mutatott rá. Szerinte Marine Le Pen megértette, hogy pártja soha nem fogja tudni megszerezni a hatalmat, ha folytatja a pártalapító apja részéről 1980-90-es években elhangzott antiszemita és rasszista kijelentéseket. “Kelet-Európában viszont megmaradt a történelmi és ideológiai folytonosság a múlt és a jelen szélsőjobboldala között” – mondta Camus.
Véleménye szerint egyébként a szélsőjobboldali pártok inkább Nyugat-Európában erősödtek meg az elmúlt években, a tíz évvel ezelőtt csatlakozott kelet-európai uniós országokban pedig inkább visszaszorultak. Közülük Magyarország kivételt jelent.
Ennek egyik oka a francia elemző szerint az, hogy Nyugat-Európában még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a teljes magyar társadalomban mekkora kulturális traumát jelent a mai napig a trianoni békeszerződés és annak következményei, s ez milyen jelentős mértékben hozzájárul a radikális jobboldali pártok térnyeréséhez. A politológus úgy véli, hogy ezért is működhet Magyarországon az olyan beszédmód, amely a nemzetközi közösséggel és az Európai Unióval szemben áldozatnak állítja be a magyarokat. “Az Európai Uniónak ezért nagyon kell vigyáznia állásfoglalásaiban arra, hogy ne adjon alkalmat a magyar kormánynak arra, hogy használhassa az áldozati szerepet” – tette hozzá.
“Orbán Viktor rezsimje számos olyan törvényt fogadott el, amely a nyugati normák szerint korlátozzák a demokrácia működését, ilyen például a választási törvény is. Ugyanakkor tény, a választási eredmény azt mutatja, hogy ezzel visszaszorították a Jobbik térnyerését” – vélte az elemző.
