Fellángolt Európában az antiszemitizmus és a muszlimellenesség
A közel-keleti konfliktus októberi kiújulása óta felerősödtek az antiszemita és a muszlimellenes megnyilvánulások, emellett gondot okoz az Ukrajnából menekült romákkal és más menekülttel szembeni hátrányos megkülönböztetés Európában – állapította meg az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) a csütörtökön közzétett, 2023-es adatokra támaszkodó éves jelentésében.
“Ne tegyétek azt, amit Hitler tett veletek” – transzparens egy berlini Izrael-ellenes tüntetésről
A strasbourgi székhelyű, 46 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői mindenek előtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadása, majd Izrael azt követő gázai katonai akciója óta számos európai országban fellángolt az antiszemitizmus.
Az Európa Tanács több tagországában a tavalyi év utolsó három hónapjában bejelentett antiszemita incidensek száma jóval meghaladta a korábbi, teljes éves számokat – írták.
Kiemelték: szélsőséges csoportok ismét arra használták fel a közel-keleti erőszakot, hogy általános gyűlöletet keltsenek a zsidókkal szemben.
“Amíg az Izraellel szemben megfogalmazott kritika önmagában nem tekinthető antiszemitának, a zsidók meggyilkolására való felszólítás az” – hangsúlyozták.
Közölték ugyanakkor, hogy a Hamász terrortámadását követően a muszlimokkal szemben gyűlöletből elkövetett incidensek száma is megsokszorozódott. Gyakran a muszlimokat, közösségeik egészét hibáztatják az Izrael elleni támadásért – írták.
A terrorizmus vagy a szélsőségesség elleni fellépések gyakran negatív hatással voltak a muszlimokra, így a látható vallási szimbólumokat vagy hagyományos ruházatot viselőket könnyen a terrorizmust vagy egyéb szélsőségességet támogatók közé sorolták.
Az Európa Tanács szakértői a tagországokban fellángoló, vagy kiújuló fegyveres konfliktusok miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek helyzetére hívták fel a figyelmet, akik között a hadkötelezettség vagy a politikai üldözés elől menekülő orosz állampolgárokat említették, valamint azt a több mint százezer karabahi örményt, akik az azeri hadművelet miatt hagyták el otthonukat 2023 szeptemberében.
A szakértők elismerték az ukrajnai menekültek befogadására és szükségleteiknek kielégítésére tett tagállami erőfeszítéseket, megjegyezték azonban, hogy a különböző etnikai csoportokkal szembeni, hovatartozásuk alapján történő bánásmódban ismétlődő eltérések mutatkoztak, különösen az ukrán állampolgárságú romákkal szemben. Véleményük szerint jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá a befogadó központok és az Ukrajnából érkezetteknek nyújtott szolgáltatások minősége között, összehasonlítva a más országokból és kontinensekről származó menekültekkel, illetve a nemzetközi védelemben részesülőkkel.
Hangsúlyozták: mindaddig, amíg nem teljesülnek a szülőföldjükre visszatérni hajlandó emberek biztonságban és méltóságban való visszatérésének feltételei, a fogadó államoknak hosszabb távú politikákat kell kidolgozniuk egyebek mellett a lakhatáshoz, foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és egészségügyhöz való megfelelő hozzáférés biztosítása érdekében.
Amíg a legtöbb tagországban az ukrajnai menekültekkel kapcsolatosan a szolidaritás és a támogatás fontosságát hangsúlyozták, addig a máshonnan érkezett menekültekkel és a nemzetközi védelemre jogosultakkal szemben ellenségesebb narratívák kialakulása volt megfigyelhető, mások mellett a politikusok és más magas rangú köztisztviselők retorikájában – tette hozzá jelentésében az ECRI. (MTI)
