Felavatták a külügyi intézet egykori tulajdonosának emléktábláját

 Emléktáblát avattak a Külügyi és Külgazdasági Intézetnek (KKI) helyet adó gellérthegyi épület egykori tulajdonosára, az Auschwitzba elhurcolt Vida Jenőre emlékezve.

A KKI székhelyén, a Bérc utcai villában Schőberl Márton, az intézmény főigazgatója beszédében kiemelte: az emléktáblával fejet hajtanak a holokauszt, e “barbár üldözés” áldozatai előtt. Az intézetnek helyet adó épület tanúja volt a sötét múltnak, annak idején innen hurcolták el a villa egykori tulajdonosát, Vida Jenőt – idézte fel.

Úgy vélte, az emléktábla célja, hogy emlékeztesse az itt megforduló embereket a múltra, a holokauszt szörnyűségeire. A megemlékezések mindig a jelennek is szólnak, és ezúttal fontos kiemelni, hogy meg kell előzni minden, a holokauszthoz hasonló borzalmat – közölte.

A Tom Lantos Intézetnek is helyet adó épületben Scőberl Márton kitért arra is, hogy jövőre Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztjét, így az emléktábla leleplezése ezen időszak nyitányát is jelentheti.

Az eseményen felolvasták Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövetének szavait. A diplomata szerint lényeges, hogy minden lehetséges módon megemlékezzenek a holokauszt áldozatairól, de emellett nem szabad elfeledkezni a magyarországi zsidók és nem zsidók közötti barátságról sem.

A holokauszt emlékév keretében megrendezett eseményen az emléktábla felavatása után bemutatják Fejérdy Gergely Vida Jenő és a gellérthegyi villa című kötetét, valamint Rácz András Miért nem bombázták a szövetségesek Auschwitzot? című művét.

A gellérthegyi épület egykori tulajdonosa, Vida Jenő (1872-1945) a Magyar Általános Kőszénbánya (MÁK) Rt. vezérigazgatójaként a kor legtehetősebbjei közé tartozott. Szegény zsidó családból indulva küzdött fel magát a MÁK vezérigazgatói székébe. Tízmillió pengős vagyonával az első helyen állt az akkori nagyvállalatok vezetői között. 1928-ban megválasztották a Parlament örökös felsőházi tagjává. 1929-1930 között Málnai Béla tervei alapján felépíttette gellérthegyi villáját. Befolyásos emberként Horthy Mikós szűkebb köréhez tartozott, egyike volt annak az öt zsidó származású képviselőnek, akik 1943-ig a felsőház pénzügyi bizottságának tagjai maradhattak a Horthyra nehezedő német nyomás ellenére.

Magyarország német megszállásakor Vida Jenőt Auschwitzba deportálták. Villájába Otto Winkelmann SS-parancsnok és rendőrfőnöke szállásoltatta el magát. Az SS-parancsnok később a villa berendezését Németországba szállíttatta. Az épületet 1989-től a Határon Túli Magyarok Hivatala, majd 2011-től a Magyar Külügyi Intézet használta.