Növekvő antiszemitizmus Németországban: a radikális iszlám is tényező

… és a zéró tolerancia elve alapján következetesen fel kell lépni ellene – mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti frakciójának vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.

Volker Kauder a Welt am Sonntag című lapban kiemelte, hogy nincsenek adatok a közoktatásban tanulók körében jelenlévő antiszemitizmusról, ezért be kell vezetni, hogy a tanároknak valamennyi esetet jelenteniük kell az iskola vezetésének.

A bejelentéseket alapján pontos képet kell alkotni az antiszemitizmus jellemzőiről és okairól, mert megbízható adatokra van szükség, hogy a kulturális miniszterek – a tartományi hatáskörbe tartozó közoktatásért felelős tárcavezetők – átfogó intézkedéseket tudjanak mérlegelni. Helyben, az érintett iskolák szintjén pedig minden egyes esetet következetesen meg kell torolni, amire kellő nagyságú mozgásteret biztosítanak az iskolai fegyelmi szabályzatok – mondta a CDU-s politikus.

Kiemelte, hogy Németországban nincs helye az antiszemitizmusnak, az iskolákban pedig végképp nem, ebben az ügyben feltétlenül érvényesíteni kell a zéró tolerancia elvét.

Azonban a problémát nem szabad az antiszemitizmusra szűkíteni – tette hozzá Volker Kauder.

Rámutatott, hogy a német nyilvánosságot napok óta foglalkoztató ügyet kiváltó incidensben érintett apa – akinek lányát a zsidó vallása miatt megfenyegették muzulmán vallású diáktársak egy berlini iskolában – nemcsak antiszemitizmusról számolt be, hanem a vallási türelmetlenség más formáiról is. Arról, hogy vannak muszlim gyerekek, akik zsidók és keresztények mellett még muszlimokat is zaklatnak, ha úgy gondolják, hogy nem a megfelelő mecsetközösségbe járnak.

Az ilyen magatartás nem maradhat következmények nélkül – húzta alá a CDU/CSU frakcióvezetője. Kiemelte, hogy Németország a tolerancia földje, és minden iskolásnak meg kell tapasztalnia, hogy az állam nem nézi tétlenül a tolerancia követelményének megsértését.

A napokban a Bild című lap egy meg nem nevezett biztonsági szerv belső elemzésére hivatkozva azt írta, hogy a hatóságok nyomon követik a fejleményeket, aggodalommal regisztrálják, hogy egyre több iskolában történnek antiszemita vagy keresztényellenes incidensek, és az esetekkel kapcsolatban növekvő számban azonosítanak a menekültválság révén Németországba érkezett személyeket.

A dokumentumban kiemelték, hogy a migrációs válság révén 2015 januárja óta az országba érkezett mintegy 1,5 millió ember jellemzően olyan országból származik, ahol a muzulmán vallás a meghatározó, az antiszemitizmus és a kereszténygyűlölet pedig az állami ideológia része, és ez ami a gyermeknevelésben is megjelenik.

A lap megszólaltatta mások mellett a közoktatásban dolgozó 160 ezer tanárt összefogó érdekképviseleti szervezet, a német tanárok szövetsége (DL) elnökét, Heinz-Peter Meidingert, aki kiemelte, hogy az antiszemitizmus és keresztényellenesség nem az iskolarendszer egészét jellemző probléma. Általában nagyvárosokban jelenik meg, olyan iskolákban, amelyekben magas a bevándorló családból származó gyerekek aránya.

A konfliktusok a bevándorlók között vagy a bevándorlók és a németek, illetve zsidók között keletkeznek, és antiszemita, illetve keresztényellenes incidensek mellett idegenellenes incidensek is előfordulnak – tette hozzá Heinz-Peter Meidinger, kiemelve, hogy az ezekben az iskolákban az Egyesült Államokra jellemző viszonyok alakulhatnak ki, vagy akár teljesen ellenőrizhetetlenné válhatnak a folyamatok, ha nem sikerül előmozdítani a társadalmi integrációt.

A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4,5 millió muszlim él, többségük török.

*

A migráció miatt is erősödik az antiszemitizmus Németországban – mondta Wolfgnag Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke egy hét végi lapinterjúban, amelyben arról is beszélt, hogy az iszlám hozzátartozik Németországhoz.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a muzulmán közösségekben sokan elkötelezetten fellépnek az antiszemitizmussal szemben, a történelem pedig azt mutatja, hogy az iszlám világra nem voltak annyira jellemzőek a zsidóellenes pogromok, mint más térségekre.

Ugyanakkor valóban erősödik az aggodalom, hogy radikális muszlimok az anticionizmus által is táplált, irracionális zsidógyűlöletet terjesztenek Európában. Ezzel a főleg Franciaországban, de Németországban is zajló folyamattal a leghatározottabban szembe kell szállni – mondta Wolfgang Schäuble.

Hozzátette, hogy “az antiszemitizmus nem speciális muszlim probléma”, évszázadok óta jelen van Európában, így Németországban is, ahol a holokauszthoz vezetett, most viszont “a migráció révén is”, és az iszlám világ radikális erői miatt erősödik az Izrael elleni gyűlölet.

A gyűlölet erősödése “megmutatja, milyen nagy feladat a szabad társadalmaknak az olyan vívmányok, mint a tolerancia és a vallásszabadság védelme az egyre gyorsabban változó körülmények és a hatalmas erejű migráció közepette”.

Ez a feladat “a nyugati demokráciák nagy stressztesztje” – mondta a Bundestag elnöke, kiemelve, hogy Németország még kevésbé tűrheti el az antiszemitizmust, mint bármely más állam.

Azzal a közéleti vitával kapcsolatban, hogy Németországnak miként kellene viszonyulnia a muzulmán valláshoz és kultúrához, Wolfgang Schäuble felidézte, hogy a mindenkori kormánytagok között ő volt az első, aki még 2006-ban, szövetségi belügyminiszterként kimondta, hogy az iszlám Németország része.
Ez a kijelentés “akkor nem okozott nagy izgalmat, mert valójában csak egy ténymegállapítás”, bár arról lehetnek ellentétes vélemények, hogy egy kívánatos tényről van-e szó – jegyezte meg. Elmondta, hogy az ő véleménye az, hogy hibázik, aki nem veszi tudomásul a változásokat.

“A változásokkal együtt kell élni, és meg kell próbálni formálni őket”, mert “a történelmet nem lehet megállítani”, ezért “mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogy az iszlám országunk részévé vált” – mondta Wolfgang Schäuble.

Arra a kérdésre, hogy ez a fejlemény mit jelent konkrétan, elmondta, hogy a muszlimoknak tudomásul kell venniük, hogy “olyan országban élnek, amelyet nem a muszlim hagyományok jellemeznek”, a lakosság nem muzulmán vallású részének pedig “el kell fogadnia, hogy Németországban emelkedik a muszlimok aránya”.

Hozzátette, hogy a békés együttéléshez és a különbségek elfogadásához társadalmi összetartásra és a német alaptörvény értékeire épülő szabályokra van szükség Ez hatalmas feladat, mert egy szabad társadalom csak akkor marad stabil, ha megfelelő mértékben ülteti el tagjaiban az odatartozás és a meghitt bizalom érzését – fejtette ki Wolfgang Schäuble.

A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4,5 millió muszlim él, többségük török.

*

A témába vágó riportot közölt a napokban a Wall Street Journal is.