Falba zárt sorsok, levéltári kiállítás a Kasztner-vonatról
“A kiállítás egyik része arra épül, hogy 2015-ben egy Kossuth téri lakás felújítása során egy német-magyar házaspár több ezer oldal adatszolgáltatási ívet talált a falban. Ezekbe írták össze 1944-ben a fővárosi lakosoknak a zsidónak minősülők csillagos házakba költözéséhez szükséges adatait” – mondta Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója a tárlat megnyitóján.
 A befalazott adatszolgáltatási ívek 2015-ben 2015-ben, egy Kossuth Lajos téri lakás felújítása alkalmával több ezer oldalnyi irat került elő, amelyet a megtalálók Budapest Főváros Levéltárának adtak át. A lakás megrepedezett fala mintegy 7000 kitöltött formanyomtatványt rejtett, amelyeken 1944-ben összeírták a főváros házainak, illetve lakásainak, tulajdonosainak, bérlőinek a fővárosi zsidóság csillagos házakba költöztetéséhez elengedhetetlen adatait. Az Adatszolgáltatási ívek az ostrom előtti Budapestről nyújtanak pillanatfelvételt. Az ívek „megjegyzések” rovatában olykor a sorsok is megelevenednek a nevek mögött: „keleti fronton eltűnt 1943-ban”; „Farkas Miklós munkaszolgálatra bevonult és családját értesítették hogy eltűnt”; „Két ház egy-egy lakással, az egyik tulajdonos meghalt. Nyaraló. Németek által igénybe véve.” Az I. emeleti kiállítóteremben az adatszolgáltatási íveket és történeti kontextusukat, megtalálásuk, restaurálásuk és feldolgozásuk történetét mutatjuk be.  A Kasztner-vonaton menekült Apor házaspár Davosban. (Fotó:Budapest Főváros Levéltára) „Közelgett a lakás elosztása ez volt a legszörnyűbb a mit átéltem, bejött a lakásunkba 3 család annyi holmival legalább mint nekünk volt […] és én nem találtam a helyemet a lakásomban.” Munk Gáborné Gruber Irma visszaemlékezéséből kiderül, családja ekkor hozta meg a döntést: „az életünk úgyis a legkevesebb volt már, […] mindegy csak ki ebből a pokolból.” A Munk család szerencsés volt, vagyonának és kapcsolatainak segítségével bekerült a Kasztner-csoportba, amely 1944. június 30-án hagyta el Magyarországot, hogy hosszú és izgalmakban bővelkedő utazás, valamint a Bergen-Belsen-i táborban töltött hetek, hónapok után megérkezzen a biztonságot jelentő Svájcba. A látogatók az Aulában a Kasztner-vonat utasai közül tíz család sorsát, történetét követhetik nyomon. Az Adatszolgáltatási ívek megőrzésének és megtalálásának izgalmas története a magyar és a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette. A hír külföldi levéltárakhoz is eljutott. Így kerültünk kapcsolatba a heidelbergi Városi Levéltárral (Stadtarchiv Heidelberg), amely 2017-ben, illetve a zürichi Jelenkortörténeti Levéltárral (Archiv für Zeitgeschichte), amely 2018-ban rendezett kiállítást a holokauszt során Budapesten történtekről. A svájci kollégákkal való közös munka eredményeként ismertük meg a Verband Schweizerischer Jüdischer Fürsorgen (VSJF) svájci, zsidó menekülteket támogató szervezet Magyarországon eddig kevéssé ismert személyi dossziéit, amelyekről hamar sikerült kideríteni, hogy a Kasztner-csoporttal Svájcba érkezett menekültek iratait tartalmazzák. A Jelenkortörténeti Levéltárral együttműködésben rendezett mostani kiállításhoz ezeknek a dossziéknak az anyagát is felhasználtuk. A Kossuth téri szenzációs lelet tehát újabb kapcsolatokat hozott, amelyek újabb forrásokkal, ismeretekkel gazdagítják a magyarországi holokausztra vonatkozó tudásunkat. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a németek 1944 júniusában a magyarországi deportálások ellenére beleegyezte abba: fejenként ezer dollárért néhány száz zsidó elhagyhatja Magyarországot. A Kasztner-vonattal végül az év végére Németországon keresztül összesen 1684 zsidót juttattak ki az országból, voltak köztük lengyel zsidó árvák, szlovák menekültek is. A tárlat tíz érintett család történetét kíséri végig fotókon, dokumentumokon keresztül. |
