Európa Parlament: megerősödött a jobboldal, Marine LePen kiütötte Macront
Erősödött, de nem tört át Európa-szerte a radikális jobboldal. Franciaországban azonban Marine Le Pen pártjának átütő győzelme arra késztette Macron elnököt, hogy sürgősen előrehozott választásokat írjon ki.
Marine Le Pen és Emanuel Macron
27 országban 185 millió ember adta le a szavazatát az elmúlt napokban az európai parlamenti választásokon. Az egyik legfontosabb eredmény: az Izrael iránt gyakran barátságos húrokat pengető euroszkeptikus, populista pártok megerősödtek Európában.
Az EP-választások legnagyobb győztese az Európai Néppárt (EPP), tovább erősítve befolyását az EU egyetlen közvetlenül választott intézményében. Az előzetes adatok szerint a jobbközépnek mintegy 184 törvényhozója lesz a parlamentben, ami a 720 képviselő egynegyede.
Ez az egyetlen centrista párt, amely megerősödött a választásokon: A balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) megőrizte pozícióit, míg a liberális Renew Europe képviselőcsoport 22 mandátumot vesztett. A Politico összegzése szerint így alakulnak az erőviszonyok a következő EP-ben:
– Európai Néppárt 184 mandátum
– Szocialisták és Demokraták 139 mandátum
– Renew (liberálisok) 80 mandátum
– Konzervatívok és Reformerek (ECR) 73 mandátum
– Identitás és Demokrácia (ID) 58 mandátum
– Zöldek/Európai Szabad Szövetség 52 mandátum
– Egységes Európai Baloldal 36 mandátum
– függetlenek 98 mandátum
Hatalmi pozíciójából az Európai Néppárt van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy meghatározza az uniós politikát, és jobbra billentse a napirendet – állítja a Politico. És miközben ismét kialakíthat egy nagykoalícióhoz a szocialistákkal és a liberálisokkal, bizonyos kérdésekben munkakapcsolatról is tárgyalhat a jobboldalibb pártokkal – ha ezt meg tudja tenni anélkül, hogy elidegenítené centrista szövetségeseit.
A radikális jobboldali erők jelentős térnyerést értek el, Franciaországban a Nemzeti Tömörülés (RN) a szavazatok közel egyharmadát szerezte meg. Emiatt Emmanuel Macron elnök úgy döntött, feloszlatja a francia Nemzetgyűlést és új választásokat ír ki. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Olaszország Fivérei (FdI) pártja hasonlóan szárnyalt, a szavazók több mint negyede támogatta őket.
Az Európai Parlamentben a két szélsőjobboldali illetve populista csoportja, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoport 131 helyet foglal majd el az ülésteremben.
Szintén ebbe a spektrumba tartozik egyelőre képviselőcsoport híján az ID-ből nemrég kipenderített Alternatíva Németországért 15 törvényhozója, a Fidesz 11 képviselője, a lengyel Konföderáció párt hat képviselője, illetve a bolgár Kreml-barát Újjászületés párt három képviselője.
A Politico az EP-választások egyértelmű győztesei közé sorolja Magyar Péter Tisza Pártját: “Magyar, aki Orbán Viktor magyar miniszterelnök szövetségese és riválisa volt, a magyar ellenzék vitathatatlan arcává vált, és a szavazatok mintegy 30 százalékát szerezte meg, miután az év elején ringbe szállt” – írja róla a brüsszeli lap.
A vesztesek között szerepel ugyanakkor Orbán pártja a brüsszeli lap cikkében. Bár a magyar miniszterelnök a választás éjszakáján, hogy két választást tartottak Magyarországon, és ők “mindkettőt megnyerték, ráadásul háborús helyzetben”, a Politico elemzése szerint “a magyar nacionalista vezető a vártnál is rosszabbul teljesített, miután kemény kihívással nézett szembe Magyar részéről.”
Bár Fidesz a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, ez volt minden idők legrosszabb eredménye európai parlamenti választáson – emlékeztet a lap, amely szerint ennek ellenére Brüsszel figyelni fogja, hogy a nacionalista Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába manőverezi-e EP-képviselőit, újabb lendületet adva Meloni számára.
