Erényei viszik sírba Európát?
Az európai elit egy Isten nélküli vallást követ, amely vezeklést követel a földrész lakóitól. A jóságvallás azonban nincs tekintettel a realitásokra, ezért több kárt tesz, mint amennyi jót.
„A brüsszeli Európa úgy szeretne üdvözülni, hogy az erkölcsöt a reálpolitika fölébe helyezi” – olvassuk a Quillette magazinban Pascal Bruckner írótól és filozófustól.
Európa vezető rétegeit – fejtegeti Bruckner – hatalmába kerítette az az érzés, hogy az öreg kontinens lakosainak vezekelniük kell a nácik és a gyarmatosítók bűneiért. A hidegháború idején ez a felfogás még nem tudott áttörni Nyugaton, azóta viszont utat tört magának a „humanizmus vallása”. Ezt jelenítette meg Angela Merkel, amikor képletesen keblére ölelt milliónyi szír menekültet. Bruckner szerint a nácizmus árnyékától való szabadulás gesztusa volt ez. A humanizmus azonban szelektív volt, mert ugyancsak 2015-ben a görögökre nem terjedt ki – utal szerzőnk a megszorító politikára, amelyet a csődbe juttatott görög gazdaság kisegítése ellenében szabtak.
A „humanista vallás” eredetét Bruckner Jürgen Habermas német filozófusnál keresi, aki arra intette az európaiakat, hogy gyanakvással tekintsenek hagyományaikra, mert azok okozták a nagy történelmi kataklizmákat. Ehelyett „egyetemes hazafiságra”, illetve „alkotmányos patriotizmusra” ösztönözte őket, s a mai brüsszeli Bizottságnak ez a filozófiája. Egyetemes nézőpontjukból nézve pedig szinte minden rosszért Európa felelős. Az afrikai éhínségekért, a Földközi-tengerbe fúló kivándorlókért, a terrorizmusért, valamint a természeti katasztrófákért. Közvetkezésképp vezekelnie kell. Ennek az új vallásnak két jellemző területe a bevándorláspolitika és a klímavédelem. Az új vallás szentje a bevándorló ember, és ennek Ferenc pápa már hat éve hangot adott, amikor Lampedusa szigetén afrikai menedékkérőket látogatott meg. Kárhoztatta a „közöny globalizációját”, és feltétlen befogadásra szólította fel a Nyugat népeit.
Címkék:Jürgen Habermas, Pascal Bruckner