Emlékülés és díjátadó Schweitzer József születésének 100. évfordulóján

Dr. Schweitzer József országos főrabbi születésének 100. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztek tegnap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) és a Magyar Hebraisztikai Társaság szervezésében a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Az emlékbeszédek és előadások után a tanácskozás keretében adták át az idei Schweitzer-díjat és mutatták be a „Hadd dicsérem a kegyes férfit!” című, erre a centenáriumra készült tanulmánykötetet is.

Ünnepélyes keretek között, emléküléssel tisztelegtek tegnap családtagjai, tanítványai, tisztelői és barátai a 100 évvel ezelőtt született dr. Schweitzer József országos főrabbi, egyetemi tanár és rektor, Széchenyi-díjas tudós előtt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában – számolt be a mazsihisz.hu.

Az emlékbeszédek és előadások után Schweitzer József gyermekei, Schweitzer Judit és Schweitzer Gábor adták át a 2017-ben alapított Schweitzer-díjat, amelyet idén a kuratórium – a családdal egyetértésben – megosztva ítélt oda Jakab Rékának és Kákonyi Annának a Táguló és szűkülő terek – A veszprémi zsidóság társadalom- és gazdaságtörténete című közös munkájukért, amely 2020-ban jelent meg a Veszprémi Zsidó Hitközség kiadásában. A díjazottakat és a művet Komoróczy Géza professzor méltatta.

Ugyancsak az emlékülés keretében mutatták be a Hadd dicsérem a kegyes férfit! – Tanulmánykötet Schweitzer József születésének centenáriumán című művet, amelyet Koltai Kornélia és Zsengellér József szerkesztett, s amelyet a Schweitzer József által alapított Magyar Hebraisztikai Társaság adott ki a L’Harmattan Kiadóval közösen.

*

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke Schweitzer József elhivatott, elkötelezett, hiteles rabbimunkáját méltatta. Felidézte: Schweitzer József 1948-tól Pécsen főrabbiként a helyi vallási és közösségi életet szervezte újjá, de évtizedeken átívelő közösségépítéssel az egész ország zsidó közösségi életének fejlesztője is volt, s a vallásközi párbeszéd előmozdítását és a zsidó értékek megismertetését is feladatának tekintette.

Heisler András hozzátette, Schweitzer József mindezeken a területeken maradandót alkotott, hiszen megmaradt a pécsi közösség, akárcsak a rabbiszeminárium, és a keresztény-zsidó párbeszéd területén is máig ható, életképes innovatív folyamatokat indított be.

Biró Tamás, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektorhelyettese arról beszélt: Schweitzer József életműve azt üzeni, meg kell találni az utat a ma emberéhez, tanulással képviselve a zsidóság hagyományát és művelve tudományát.

Öt generációra visszatekintő kapcsolatukat felidézve kijelentette: “családunk számára ő volt a nagybetűs rabbi”, “a neológia megtestesítője”, aki megtalálta a hangot az ultraortodoxiával, a keresztényekkel, a kutatókkal és az egyszerű emberekkel egyaránt, s eközben egyszerre jelenítette meg a zsidó hagyományok és a modern világ értékeit úgy, hogy a két sík nem került konfliktusba egymással.

Olyan embernek nevezte az egykori főrabbit, aki értelem és érzelem, hagyomány és modernitás, a hagyományos rabbinikus és a modern kritikai tudomány határán tevékenykedett, ötvözve azokat, hiszen a hagyományban látta a fejlődés erejét, azt a forrást, amely megtermékenyíti az időket, megadva a változatlan vallási szellem új formáit.

Verő Tamás főrabbi azt mondta Schweitzer Józsefről, egykori tanáruk, mesterük “tudással felvértezett vallásossággal” tevékenykedett.

Radnóti Zoltán főrabbi azt idézte fel tanáráról, hogy ajtaja mindig nyitva állt az emberek előtt, majd azon tanácsát idézte fel: “legyél szerelmes a betűkbe, a szavakba”, mert egy rabbinak ez a feladata – idézte a beszédeket az MTI.