EMIH-megemlékezés: amíg létezik kirekesztés, a holokauszt áldozatainak van érvényes üzenete
A gyűlölet és a kirekesztés ellen emelték fel hangjukat a budapesti gettó felszabadításának 73. évfordulóján az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által szervezett megemlékezés szónokai csütörtökön a Dohány utcai gettóemlékfalnál.
Amíg a társadalomban létezik kirekesztés és gyűlölet, addig a holokauszt során meggyilkolt mártíroknak van érvényes üzenete a jelenre – mondta Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője. Hozzátette: a mártírok sorsa arra tanít, nem szabad hagyni, hogy a nézeteltérések, véleménykülönbségek személyes gyűlöletté váljanak.
Nem szabad csak a mártírok halálára emlékezni, és elfelejteni az életüket, hogy miként ünnepelték a szombatot, mit ettek, és hogyan házasodtak, milyen értékeket vallottak – fogalmazott Oberlander Báruch az EMIH megemlékezésén.
Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) elnöke hangsúlyozta: a nácik által elpusztított áldozatok ártatlanok voltak, nem volt más bűnük, mint hogy zsidónak vagy cigánynak születtek, másképpen gondolkodtak és másként szerettek, vagy nem tűrték az erőszakot.
Beszélni kell arról, hogy a 600 ezer magyarországi zsidó ember elpusztításához magyarok is aktívan segédkezet nyújtottak, de nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik embereket mentettek szembeszállva a legszörnyűbb emberpusztító gépezettel – emelte ki Schiffer János.
Sándor György holokauszt-túlélő hangsúlyozta: a budapesti gettóban 162 házban 70 ezer embert zsúfoltak össze, egy lakásra átlagosan 14 ember jutott, miközben az egy főre jutó napi élelem 700-800 kalória volt, a fele egy átlagos felnőtt igényének.
Személyes emlékeit felidézve elmondta azt is, hogy a gettóhoz tartózó Klauzál tér jelentős részét elfoglaló légoltalmi medence január közepén színültig volt holttestekkel, akárcsak a mellette álló patika belső tere is.
Győrfi László, a hitközség alelnöke kiemelte: az EMIH célja hiteles életet, hiteles zsidó jövőt mutatni a fiataloknak. Emlékeztetett: a gettóemlékfal egyben a Bét Menáchem Általános Iskola fala is, ahol több százan tanulnak.
A rendezvényen az áldozatok emlékére Oberlander Báruch mondott kádist, majd a jelenlévők – köztük Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere, Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, a diplomácia testület tagjai és a belvárosi iskolák diákjai – meggyújtották az emlékezés mécseseit.
A rendezvény után a Bét Menáchem Általános Iskola dísztermében beszélgetést rendeztek Molnár Andorné Klára auschwitzi holokauszt-túlélővel és Gellért Gábor gettótúlélővel.
