Embermentő pap kapott emléktáblát

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Emléktáblát avattak Hévey Gyula embermentő katolikus papnak Terézvárosban.

Erdő Péter bíboros és Frölich Róbert főrabbi (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert főrabbi leplezte le a Hévey Gyula embermentő terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti plébánia falán elhelyezett emléktáblát a főváros VI. kerületében.

Hévey Gyula és káplánjai több ezer keresztlevelet bocsátottak ki 1944 nyarától üldözött zsidóknak. Az ezt bizonyító dokumentumok a templom átalakításakor kerültek elő a falból. A történetre a washingtoni United  States Holocaust Memorial Museum kutatása derített fényt.

Dési János újságíró az ünnepségen arról beszélt: azok a keresztény papok, akik vállalták, hogy keresztlevelekkel segítik a zsidókat, maguk is sokat kockáztattak.     

Ez abból is látszik, hogy milyen durván támadták őket a nyilas hecclapok. A terézvárosi plébánián ennek ellenére csak a főváros ostromának legdurvább napjaiban hagyták abba a kereszteléseket – mondta.

Lévai Jenő vészkorszakban írt naplóját idézte: “híre terjedt hamarosan, hogy a katolikus klérus, főképpen Serédi Jusztinián hercegprímás közbenjár az áttért zsidók érdekében. A hírnek volt alapja. Érthető tehát, hogy az életéért remegő, s minden szalmaszálba kapaszkodó pesti zsidóság egész nagy hányadán valósággal kitérési láz vett erőt. Különösen a terézvárosi plébános hivatalát ostromolták meg június végén, július elején az áttérni szándékozók.”     

“Katekizmusokból tanultak, és egymást kérdezgették az áttérő-jelöltek, ugyanakkor ijedtükben és félelmükben héber imákat mormoltak” – idézte. Hozzátette: “ma már tudjuk, a kikeresztelkedés nem mentette meg az embereket. A németek és a magyar hatóságok a zsidókra vadásztak, legyenek keresztények vagy zsidók”.     

Ráadásul azok a papok, akik kereszteltek, tudták, nem megtértek új híveik, hanem az életüket mentik. Mégis kockáztattak, mert hitük és emberségük erre kötelezte őket – tette hozzá Dési János.     

Sebes József, az emléktáblaavatást kezdeményező Raoul Wallenberg Egyesület elnöke azt mondta: “a történelmi egyházak vezetői a vészkorszakban az első és második zsidótörvény megszavazásával megbuktak keresztényi könyörületességből. Mégis, ilyen irányítás mellett is, számos embermentő kezdeményezés történt”, például katolikus szerzetesrendeknél. E tettek közé sorolható Hévey Gyula és káplánjainak hősies segítsége.     

Gergely Anikó túlélő arról beszélt: csak az elmúlt napokban, az emléktábla-avatásról értesülve kereste elő 1944 nyarán a terézvárosi plébánián kiállított keresztlevelét. Ekkor szembesült vele, hogy Hévey Gyula keresztelte meg őt és állt megmenekülése útjának kezdetén. 

Az ünnepségen részt vett Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. (MTI)

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]